A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BOGOLY József Ágoston: Omnis lectio est selectio. Eötvös József Charles de Montalembert-hez írt leveleinek historiográfiája (I. rész)

hosszú távú struktúrákra s azok változásaira; a politikai cselekvések hátterének megvilágításához bevonja a gazdaságelméletek szempontjait is. Donald R. Kelley az „intellectual history" általa képviselt felfogástípusáról írja: „Hermeneutikai értelemben az eszmetörténet valójában nem igazán diszciplína, inkább egy nézőpont (Sehepunkt a múszó, amelyet Chladenius vezetett be a XVIII. század közepén) egy tudományágon belül, ami történetesen a történettudomány. Az eszmetörténet művelőjének az a feladata, hogy felfedezze az emberiség múltjának azon területeit, ahol megfejthető — általában írott vagy ikonografikus — nyomok maradtak fenn, és e nyomoknak aztán kortárs értelmet adjon a nyelv médiumán keresztül."

1 Donald R. Kelley a „prezentizmus" és az ó-füológiai tradíció „antikváriusi szemlélete" közötti elágazásként, az Arthur 0. Lovejoy-féle eszmetörténeti iskola hagyományát folytató, „intellectual history" irányzatát újította meg. Az európai ;radíció melyik értelmezési közösségéhez tartozott Eötvös József? Mik voltak gondolkodásának azon elemei, melyekkel ehhez a művelődésibölcseleti-politikai értelmező közösséghez kapcsolódott? Eötvös József eszmerendszerét a Koselleck-féle fogalomtörténeti kutatásokhoz hasonlóan,

20 François Guizot, Abel François Villemain, Charles de Montalembert, Jules Simon, Charles Guillaume Hello, Antoine-Elisée Cherbuliez, Edouard Laboulaye, Johann Caspar Bluntschli, Alexis de Tocqueville, John Stuart Mill művei által körülhatárolt szövegvilágba illesztett módon, a kontextualista metodológia segítségével vizsgáljuk. Eötvös József gondolatvilágának eszmetörténeti horizontján az általa használt társadalomtudományi fogalmak a vele kortárs európai gondolkodók fogalmi szintjével kompatibilis módon lyilvánultak meg. Bizonyítja ezt A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az áll - mra című Eötvös-mű nyugat-európai recepciója és mai eszmetörténeti feldolgozi a.

21 Eötvös saját fogalomkészletét, tudományos szóhasználatát, politikai kultúráját a legmagasabb szintű európai tudományos normák figyelembe vételével alakította ki.

22 Charles de Montalembert és Eötvös József társadalomtudományi eszméinek és gondolkodásmódjának közös vonásait és közös eszmetörténeti alapjait az „intellectual history" módszerével, a Koselleck-féle fogalomtörténet-írás tapasztalatának bevonásával és a mai történelmi hermeneutika kérdezésmódjainak alkalmazásával érdemes újraértelmezni. 18 KARÁCSONY András: Bevezetés a tudásszociológiába. Bp., 1995. 105., vö.: SZABÓ Márton: Az összehasonlító politikai fogalomtörténet-írás lehetőségei. In: SZEKERES András (szerk.): A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti gondolkodás néhány aspektusa. Bp., 2002. 159-172. 19 KELLEY, Donald R.: Prolegomena to the Study of Intellectual History. Aldershot, 2002. 3-25. 20 Vö.: BRUNNER-CONZE-KOSELLECK (Hg.): Geschichtliche Grundbegriffe. Historisches Lexikon zur Geschichtlich-sozialen Sprache in Deutschland. Bd. 1-8., Stuttgart, 1972-1997. 21 Vö: CONCHA Győző: Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika. Bp., 1908. Klny.: Budapesti Szemle 1908. 134. k.; LÁNG István: Báró Eötvös József és a XIX. század uralkodó eszméi. Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913. 643-674.; VÁRDY, Béla Steven: Baron Joseph Eötvös on liberalism and nationalism. Studies for a New Central Europa, 1968. 63-75.; vö.: GÁNGÓ Gábor (2006) i. m. 22 A korábbi fogalmak és a jelenben használatos kategóriák különbözőségére, esetleges konvergenciájára vonatkozóan vö.: KOSELLECK (2003) i. m. 401-403.