A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

lenteket a politikai és a gazdasági élet aktualitásairól. A kormányfő kiemelte, hogy a kormány a munkásság szociális és kulturális igényeit akarja kielégíteni. A miniszterelnök után Balogh István szólt a bányászokhoz. ígéretet tett, hogy a kormány megváltoztatja a megállapított fizetések aránytalanságait, majd — mint aki mit sem tud a kormányban érzékelhető baloldai túlsúlyról — a pártok „becsületes és testvéri együttműködését" hirdette: „A pártok legyenek egymás iránt bizalommal, ne legyenek féltékenyek egymásra." Álszent módon köszönetet mondott a szovjet irányítású SZEB-nek, hogy a magyar sajtót föloldotta a cenzúra alól. Holott saját tapasztatból tudhatta, hogy nem volt szabad a magyar sajtó, Vorosüov marsaU ugyanis éppen őt kérte meg Mindszenty körleveleinek cenzúrázására. A páter szerint a szövetséges hatalmak részéről ez volt a legnagyobb fokú elismerés a magyar sajtó, a demokratikus pártok felé.

49 Azt már nem tette hozzá, hogy a szovjet generálisok befolyása alatt álló SZEB egyébként a lapok mellett társadalmi szervezetek, egyesületek működését engedélyezte, vagy éppen tiltotta be — politikai érdekeinek és akaratának megfelelően. Balogh alapvetőnek tartotta a belső összefogást. Egyetlen lehetőségnek a koalíciós kormányzást tartotta. Alapelve az volt, hogy „minden pártnak össze kell fognia, mindnek, amelyik a demokrácia alapján áll."

50 Ezt a beszédet egy érdekes epizód tarkította. Párbeszéd alakult ki Balogh és egy hallgató között. Az államtitkár éppen a közeUátás problémáiról beszélt, amikor egy hang közbeszólt: „Faragho mondjon le!" (Faragho Gábor horthysta vezérezredes volt, az Ideiglenes Nemzeti Kormány közeUátásügyi minisztere.) Erre Balogh azt felelte, hogy „szívesen lemondana, ha akadna valaki, aki elváüalná helyette a tárcáját." Erre a hallgatóságból a kommunista Vas Zoltán nevét kiáltották, amire Balogh államtitkár így felelt: „Vas Zoltánnak több esze van, mintsem hogy üyen csúszdára üljön."

51 Faragho végül július 21-én beadta lemondását, utóda — a későbbi államfő — a szociáldemokrata Rónai Sándor lett. A másik megemlítendő júniusi esemény az volt, amikor Tüdy Zoltánt Szeged díszpolgárává avatták. Balogh ezen az eseményen és a kisgazdapárt szegedi nagygyűlésén is megjelent és kérte, hogy a helyi polgárság is vegye ki részét az újjáépítő munkából. A kétségtelenül jó politikai érzékkel — és persze jó kapcsolatokkal és információkkal — rendelkező Balogh fölismerve a koalíción belül bomlásnak induló egyetértést, sietett elejét venni az ellentétek kiéleződésének. 1945. június 29-i beszédében fölelevenítette a „szegedi kézfogást", az 1944-es indulást, amikor még összhang volt a pártok között.

52 A földbirtokreformról itt is azt hangoztatta, hogy egyik alapja a demokráciának és a hibákat ki fogják javítani. A magyar baloldali ifjúság, a Madisz tömörülése körül sok az aggodalom — az egyetemnek és több középiskolának, kollégiumnak otthont adó — Szegeden, de megnyugtatásként elmondta, hogy ez a szervezet „sok helyen gyönyörűen működük." Megemlítette ezen a beszéden — már tárgyalt — salgótarjáni beszámolóját is, amikor valaki gyalázatos hangot ütött meg Isten és a vallás eUen. Kérte, hogy tartsák tisz49 DM, 1945. június 27. 50 KLETTNER 2004, 108. 51 DM, 1945. június 29. 52 VIDA 1976, 58.