A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország
lósítani a földreformot. A kormány tehát földet akart adni a népnek, amelyet megművel és magáénak vall. A földbirtokreform javaslatot húsvét előtt mindenképpen törvényerőre akarták emelni. A politikus szerint a törvényjavaslat és végrehajtása föltámadást hozhat a magyar nép számára, valamint minden szabadságszerető európai néppel való egyenrangúságot kell, hogy jelentsen. 43 A földreformot a kormány és utólag az Ideiglenes Nemzetgyűlés is megszavazta. A földosztás fölszámolta a nagybirtokrendszert és megszüntette a nagybirtokosok gazdasági hatalmát Magyarországon. Mivel mindennemű, ezer katasztrális holdnál nagyobb földbirtok kisajátításra került, így a római katolikus egyház sem kerülhette el birtokainak a fölosztását. Erről a politikus pap visszaemlékezéseiben így írt: „A püspöki kar egyes tagjai kérdéseket és kívánságokat intéztek hozzám, én megmagyaráztam nekik, hogy sokkal nagyobb veszély volna az egyház részére minden földreformnál, ha valamüyen módon kivételt tennének az egyházzal, és meghagynák az egyház kezén levő birtokot. Akkor ugyanis a püspökök és a lelkészkedő papság nagy része szembekerülne saját híveivel, akik igényt tartanak és jogot formálnak — és nem is mától kezdve — arra, hogy a föld, amelyet már régen ők művelnek, törvény szerint is az övék legyen..." 44 1945 első hónapjaiban tehát Balogh igen aktív politikai tevékenységet folytatott. A Délmagyarország hasábjain gyakran jelentek meg cikkei, beszédei egészen 1945. áprüis 8-ig, amikor lekerült neve a szerkesztőbizottság tagjainak névsoráról. Érdekes beszámoló jelent meg Moszkva kulturális és gazdasági életéről szerzett tapasztalatairól az együk februári számban, melyet Csányi Piroska, a később perbe fogott Berey Géza felesége jegyzett le. A fegyverszüneti tárgyalások szabadidejében gyűjtött tapasztalatok voltak ezek: olyan élmények, amelyek a már említett február elejei szegedi nagygyűlési beszámolóból kimaradtak. Moszkva utcáit Balogh tisztának és fegyelmezettnek tartotta. Ezt azzal magyarázta, hogy könnyű az átjárás az útkereszteződésekben, valamint hogy a megállókban az emberek, ha már 10-15 főnél többen vannak, kettes sorba rendeződnek, és aki régebben vár, az száll föl először. A moszkvai metrót a páter hatalmasnak, kényelmesnek és tisztának találta. A falak márványból készültek, a megáüóknál rejtett vüágítás és bronzszobrok találhatók mindenütt. „Oroszországban szent a munka!" — jegyezte meg Balogh a cikk írója szerint. A metrót óvóhelynek is használják, de gáztámadás ellen is alkalmas, mert légmentesen zárható kapuk találhatók a bejáratnál. Ilyen és hasonló városi bemutató után a színházat és a zenét dicséri a politikus, mert ott minden nemzeti, minden orosz. „Mi akik a polgári gondolat alapján állunk (...), csak a legnagyobb elismeréssel lehetünk az eredmények iránt, amelyeket a Szovjet az elmúlt negyedszázadon át produkált." Legnagyobb élményének tartotta a szentmise bemutatását tartotta egy moszkvai római katolikus templomban Vízkereszt napján. 45 Erről később a debreceni Arany Bika Szállóban tartott beszédében is beszámolt terjesztve azt a gondolatot, hogy a szovjet kormány nem korlátozza a val43 DM, 1945. március 18. 44 Idézi: BALÁZS 1984, 238. 45 DM, 1945. február 11.
