A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország
1944. december 28-án indult Moszkvába a magyar küldöttség. Az utazásról és a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról 1945. február 4-én számolt be Szegeden Balogh áUamtitkár, amelyről a Délmagyarország is tudósított. Beszédében először azt hangoztatta, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány szakított a bűnös múlttal, Németországnak hadat üzent, a szövetségesektől fegyverszünetet kért és kedvező választ kapott. így indult a háromtagú delegáció Moszkvába. Az úton lebombázott házakat láttak egészen Aradig. De Ploiestiig és Iasiig a „háborúnak kevés nyoma" látszott. Onnan Moszkváig három napig tartott a vonatút. Erre sehol sem volt ép ház vagy megművelt föld. Itt ugyanis a németek a Vörös Hadsereg előretörése után „tervszerűen kiürítették" a területet és ebben a magyar katonák is a segítségükre voltak. Ezekre szavakra a tömeg ezt kiáltozta a lap szerint: „Le a szegedi gondolattal! Ez volt az oka!" 1945. január 2-án érkezett a delegáció Moszkvába, de a tárgyalások csak január 18-án kezdődhettek meg. Addig a látogatás tanulmányúttá alakult át, melynek élményeiről szintén beszámolt Balogh. Rákosi Mátyással ekkor ismerkedett meg személyesen a politikus. Nagy tisztelettel beszélt Rákosiról, akinek mint Szeged képviselőjének átadta mandátumát. „Megható volt az az aggodalom és féltés, amehyel hazájáról, a magyarság jövendő sorsáról beszélt" — emlékezett vissza szinte elérzékenyült patetikussággal Rákosira a páter. A fegyverszüneti feltételeket 1945. január 18-án este 10 órakor vették át a delegátusok. Másnap délután mondták el észrevételeiket egy tanácskozáson és január 20-án került sor a nagy történelmi pillanatra, az egyezmény aláírására. De ennek az egyezménynek — így Balogh — „halálosan komoly" föltételei voltak. Anyagi és politikai vonatkozásait egyaránt be kellett tartani. Az egyik üyen föltétel az önálló magyar hadsereg létszámának 140 ezer főben való korlátozása volt. A másuk feladat a nácizmus és a fasiszta orientáció gyökeres kiirtása, valamint 300 millió doUár jóvátétel fizetése. Ezt azonban nem pénzben, hanem terményben, áüatban, gépben keUett teljesíteni hat év alatt. „Nagy előzékenység ez a szovjetek részéről irányunkban, mert a finnek és a románok is ennyit fizettek, pedig ők hamarabb küéptek a háborúból." 3 ' — vélte a politikus. A történethez tartozik, hogy Gyöngyösi kérte, Magyarország a jóvátételi kötelezettségeket 1946-tól kezdve tíz éven belül teljesíthesse. 3 Ezt a kérelmet azonban Molotov elutasította. De ugyanígy nem képezhették vita tárgyát a fegyverszünet egyéb pontjai sem. Olyan tételek, mint például az 1937. december 31-ei határok mögé való visszavonulás, a fasiszta maradványok fölszámolása vagy a Szövetséges EUenőrző Bizottság fölállításától szóló utasítás sem. A moszkvai rádió 1945. január 21-én vasárnap közölte, hogy a szövetséges hatalmak és Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya aláírták a fegyverszüneti megegyezést, így Magyarország további sorsának irányításában — közel fél évszázadig — a Szovjetunióé lett a döntő szó. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a fegyverszünet aláírása után kezdte meg az államszervezet kiépítését. Balogh mint az új kormány miniszterelnökségi áüam37 DM, 1945. február 6. 38 IZSÁK 1998, 17. 39 KLETTNER 2004, 100-101.
