A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

alakultak meg a helyi Földmívelő Tanácsok, ott igen sok helyen a Gazdaszövetség helyi szervezetei, illetve a gazdakörök hitel- és fogyasztási szövetkezetek vezetői kezdeményezték e párt megszervezését. Az első szervezetek az alábbi helyeken alakultak meg december elején: Halászin (Mosón megye), Csabdi és Mány községekben (Fejér megye) Mattá Árpád volt függetlenségi képviselő szervezte meg. Ez egyébként több helyen így történt, hogy a 48-as Függetlenségi Párt országos vezetőségével elégedetlen és agrárius nézeteket valló képviselői e párt szervezését segítették. Kunszentmárton (Szolnok megye) Doboz (Békés megye) táviratilag jelezte csatlakozását. Rimaszombaton (Gömör megye) alakult meg az első megyei pártszervezet. Ott Szentiványi József (akiről később még sokat fogunk hallani!) és Fodor Jenő irányították a szervezkedést. December közepén alakultak meg a párt helyi szervezetei Válón, Sóskúton, Érden és Tárnokon (Pest megye). E szervezkedés sokszínűségét, de egyben megkésettségét is mutatja a Zala megyei példa. Ott december 8-án, vasárnap — a zalaegerszegi hitelszövetkezet kezdeményezésére — a választókerület „több mint 40 községéből 2000-nél több kisgazda, földmívesmunkás és kisiparos gyűlt egybe" és Schorontz József elnök, Bedő Kálmán kisgazda, Vantsó Gyula dr. a Gazdaszövetség titkára és dr. Pehm József (a későbbi Mindszenty József) zalaegerszegi hitelszövetkezet együk vezetőjének beszédei után kimondták a Magyar Gazdaszövetséghez való csatlakozásukat és megalakították annak vármegyei szervezetét. Ennek feladata lett, hogy a választókerülethez tartozó összes községben megalakítsa a Földmíves Tanácsokat és a Gazdaszövetség helyi szervezetét. A szervezkedés másuk típusát mutatja a következő eset: Sopron megyében a felsőpulyai járási Gazdaszövetség Nagy György vezetésével felhívást intézett a helyi csoportokhoz, amelyben közgyűlésre hívta azokat, ahol meg kívánták alakítani a párt helyi csoportjait és állásfoglalásukban a gazdasági érdekénket hangoztatták. A felhívásban ragaszkodtak Magyarország területi integritásához. „Nem lehet, hogy a szociáldemokraták kisajátítsák a demokrata jelzőt. Mi gazdák, — mondja a felhívás — demokraták vagyunk, mi legalább egyenlők akarnánk lenni a munkásokkal és életünket mi is kissé könnyebbé és szebbé óhajtanánk tenni. Ezért kell most minden gazdának egyesülnie, szervezkednie..." A szervezkedés harmaduk típusát mutatja, hogy Nagycsömöte, Vas megyei községben a gyöngyösmeUéki falvak keresztény gazdái úgy határoztak, hogy a keresztény gazdák és földmívesek tanácsát alakítják meg. Jellemző, hogy az értekezletet Pálinkás József nagypösei esperes nyitotta meg, aki a szervezkedés fontossága mellett a szövetkezet megalakítását tartotta szükségesnek. Mosondarnón a szervezkedő gazdák Fórika János vezetésével szakszervezetbe tömörültek és felhívták A Barázda hetüapot, hogy „helyi csoportjait országszerte szakszervezetekké szervezze át." Az Abaúj megyei Him község szervezett gazdái Budenkó István elnökletével 11 pontba foglalták követeléseiket. Trizs falu (Abaúj m.) parasztsága Ladányi Lajos vezetésével többek között „az árvák, özvegyek, s rokkantak gondtalan ellátását sürgette, s a háború uzsorásainak megbüntetését." Ezeken kívül is számos helyi csoport küldte meg követeléseit A Barázda szerkesztőségébe, amely szerűit „Mind a magántulajdon fönntartását követelük."

42 42 A Barázda, 1918. XII. 14. 505.