A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja
A Barázda november 30-i számához csatoltak egy szervezési ívet és postautalványt is az új tagok 6-6 korona évi tagdíjának — amely egyben A Barázda előfizetése is volt — beküldésére. Arra bíztatták tagjaikat, hogy mindenki „még öt, vagy tíz új harcost" verbuváljon. „Nekünk nem százezer, hanem millió és millió embert kell egy táborba hozni! — írta A Barázda és ehhez hozzátette: „Akkor miénk lesz a szó: községben, megyében és országban!' A politikai szervezkedés gyorsítása érdekében kérték tagjaikat sürgősen írják meg, hogy falujukban és a szomszédos falvakban ki az, akiben megbízik a nép, hogy azzal levélben felvehessék a kapcsolatot. Ez pedig időigényes volt, mert a zavaros viszonyok miatt, akkor egy hétbe tellett, hogy a falvakból a fővárosba érjen a posta. Az Országos Fcldmívespárt megalakítását ösztönözte az is, hogy november végén tovább folyta hódott a helyi Földmívelő Tanácsok tömeges megalakulása. A Barázda december V-i száma megyénként közli azon községeket, ahol Földmíves Tanácsok alakultak. Összesen újabb 185 faluban alakult meg üyen helyi szervezet. Ezt a Gazdaszövetség vezetői győzelmük előjelének tekintették. Különösen sok üyen szervezet alakult az északi megyékben: Abaújban 19 faluban, Borsodban 13 községben, Hevesben 11 faluban, Nógrád megyében 7 faluban. Az ekkor már cseh megszállás alatt lévő Bars megyében 9 helyen, Pozsony megyében 6 községben, Gömörben pedig 5 faluban alakultak helyi tanácsok. Erdélyben is jól haladt e szervezetek megalakulása: Maros-Torda és Kolozs megyében 6-6 faluban, Nagyküküllő és Kiskükiülő megyékben 3-3 faluban, Szüágyban 6 faluban és Biharban is 6 községben. Erdélybon összesen 40 helyen alakult ekkor Földmívelő Tanács. Jelentős eredményeket í •tek el még Pestr, Fejér-, Somogy-, Szabolcs-Szatmár-és Bereg megyékben. Az Országos Földmív martot 1918. december 3-án alakították meg Budapesten a Magyar Gazdaszövetség székházában. A Barázda szerint általános követelésnek tettek eleget, amikor értekezletre hívták össze a „szervezett földmívelők mozgalmának leglelkesebb zászlótartóit. Minden magyar vármegye képviselve volt, jobbára kisgazdák és falusi vezetők, akik egyhangú lelkesedéssel mondtak ki az Országos Földmívespárt megalakulását." Az Ideiglenes Végrehajtó Bizottság elnökének Meskó Pált „tették meg", aki A Barázda főszerkesztőjeként a Gazdaszövetség együk befolyásos vezetője volt. Kuna P. András (Kunszentmárton), Szentiványi József (Belye), Bónis István (Veresegyháza), Somodi Dezső (Csépa), Szinay Sándor (Nagyölved), Meszes Ferenc (Farnád), Képes József (Boldog), Varga Géza (Mogyoród) lelkes szavakkal jelentették be a helyi szervezeteik csatlakozását. „Mások pedig — az ország távolabbi megyéiből — levélben jelentették" csatlakozásukat a párthoz. 34 Mindez azt mutatja, hogy elsősorban Pest-, Jász-Nagykun- és Gömör megyeiek voltak jelen a párt megalakításánál, a többség csak levélben jelentette be csatlakozását. A jelenlévők elhatározták, hogy a Földmívespárt „mindazon pártokkal, amelyek őszintén akarják" a földművelő nép érdekeit képviselni, „szorosan karöltve harcol úgy a választásokon, mint a törvényhozásban" 32 Uo. 33 A Barázda, 1918. XII. 7. 496 34 Uo.
