A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

e szervezőmunkát megkésve kezdték. Bernát jelentésében azt is hangsúlyozta: a forradalom és ami utána következett „bebizonyították, hogy a gazdaosztály szilárd szervezése, önérzetének felkeltése mennyire szükséges lett volna." 15 E gondolatát alátámasztotta az is, hogy 1918 október végén, amikor a Mun­kapárt Tisza István indítványára kimondta feloszlatását, az értekezlet után a volt vezér a körülötte csoportosuló 60-80 képviselő előtt a következő kijelentést tette: „a szociáldemokraták hatalma minden valószínűség szerint döntően" fogja meg­határozni a jövő politikáját. „Ezzel szemben be keU vaüanunk, — folytatta továbbá — hogy nagy mulasztás terhel bennünket: (...) a szociáldemokraták terjedő ere­jével szemben elmulasztottuk ellensúlyul szervezni a falu népét, amely egyedül lett volna képes ez áramlatokat korlátok közé szorítani". 16 Tisza István gróf e gondolatait szinte politikai végakaratának tekintették a Gazdaszövetség vezetői. A polgári demokratikus forradalom győzelme és az azt követő katona- és parasztlázadások, a vidék forradalma igazolták Tisza terveit és a Gazdaszövetség fiatalabb, radikálisabb újkonzervatív-agrárius nézeteket valló tisztségviselőinek A Barázda égisze alatt az elmúlt egy évben folytatott politikáját. Azt, hogy az orosz forradalmak után nem elég a hagyományos gazdasági-keres­kedelmi-fogyasztási szövetkezeti érdekképviseleti munka. Azt ki kell egészíteni az újkonzervatív-agrárius ideológia gazdag- és középparasztság tömegeihez való eljuttatásával. Sőt! A háború végéhez közeledve a társadalmi rétegek radikalizáló­dásának és elégedetlenségének a levezetése céljából a Magyar Gazdaszövetség po­litikáját populárisabbá és demagógabbá keU tenni. Csak így lehetséges az e társa­dalmi rétegek körében is feltörő és a hagyományos uralkodó osztályok ellen irányuló elégedetlenséget az ipari tőke, a város, a zsidóság, a liberális és radikális polgárság, esetleg a munkásság eUen fordítani. II. FÖLDMÍVESTANÁCSOK ALAKÍTÁSA Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nagybirtokos vezetői és a Gazdaszö­vetségbe tömörül középbirtokosok, ületve az abban vezető szerepet játszó agrár elit természetesen nem kívánták a forradalmat. így megalakulásakor nem támo­gatták a Magyar Nemzeti Tanácsot és az azt alkotó pártokat. Ugyanakkor, mint láttuk október 20-tól kezdve — propagandájukban — maguk is hirdették a háború befejezését, a parasztságot sújtó rekvirálások beszüntetését és a független Ma­gyarország megteremtését. Ennek eUenére ezek az újkonzervatív-agrárius nézeteket valló erők az utolsó pillanatig kitartottak Tisza István és pártja, a Munkapárt mellett. Október 30-án még támogatták gróf Hadik János kormányalakítási kísérletét, és abban Szabó István földművelésügyi- és Huszár Károly vallás- és közoktatási miniszter-jelöl­teket. 17 15 Magyar Gazdák Szemléje, 1918. november-december. XXIII. évf. 357. 16 Uo. 359 17 A Barázda, 1918. XI. 9. 462.

Next

/
Oldalképek
Tartalom