A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja
A Gazdaszövetség és A Barázda táborának szervezettségét mutatja az is, hogy szeptember végén Csépa, Farnád, Jákóhalma, Ada, Tiszaföldvár, Nagyölved, Kunszentmárton, Balatonboglár, Nagykónyi, Mesterszállás és más községek gazdaszövetségi csoportjai sürgönyöztek a „kereskedelmi miniszternek, hogy ha az üzletemberek és radikális hiten lévők újságjait ellátják papírral, a szervezett kisgazdák és földmívelők lapja is kapjon elegendő papírt, a papíruzsora letörésére." 9 A Barázda a háborús válság elmélyülésével párhuzamosan egyre több pénzügyi támogatást kapott 10 és radikalizálódott. Ezzel azonban csak követte a parasztság hangulatváltozását. Októberben már egyre gyakrabban kifogásolta a hadiközpontok működését, amelyek a rekvirálásokat és az ipari termékek elosztását végezték. így agitáltak ellene: „a földmívelő népnek nem adtak se ruhát, se lábbelit, se vüágítót, akkor jövőre mi se adunk a központoknak semmit se! Pusztuljanak a központok a háborúval együtt! A független Magyarországban döntő szava lesz a szervezett földmívelők táborának, s A Barázda az első százezer után a többieket is meghódítja." Október 12-én, vasárnap Kunszentmártonban tartottak gyűlést, ahol a tiszai alsó járásból Csépa, Tiszakürt, Mesterszáüás és Tiszavárkony községek szervezett parasztsága képviseltette magát. A megjelentekhez Schandl Károly dr. a Gazdaszövetség ügyvezető titkára beszélt a „kisgazdák és földmívelők" kívánságairól és annak szükségességéről, hogy a rettenetes nyári szárazság miatt „Szolnok-, Csongrád- és Békés vármegyék ínséges községei érdekében a kormányhoz forduljon a szervezett gazdák tábora rendkívüli intézkedésekért." Kuna P. András beszéde alapján határozati javaslatban követelték a földművelésügyi és közélelmezési miniszterektől, hogy az aszály sújtotta területekre utaljanak ki vetőmagot, takarmányt, népélelmezési burgonyát és hizlalásra való kukoricát. Ezzel párhuzamosan követelték a takarmányrekvirálás beszüntetését, és tiltakoztak azon vád ellen, hogy a „kisgazdák nem akarnak többet termelni: nem engedik őket többet termelni!" — hangoztatták. A gyűlés végén felhívással fordultak az ország összes földművelőmez és kisgazdáihoz, hogy a Magyar Gazdaszövetség „máris hatalmas táborában sürgősen szervezkedjenek, s A Barázda zászlaja alatt foglaljanak állást oly független Magyarország kialakulásáért, amelyben a földmívelő nép szava döntő súüyal bír, munkáját megbecsülik, s a törvényhozásban a szervezett földmívelő nép képviselői lesznek többségben." 11 1918. szeptember végére, október elejére a katonai és a diplomáciai kudarcok, illetve Bulgária kapitulációjának hírére Magyarországon is kiéleződtek a politikai eUentétek. A válság következtében a Függetlenségi és 48-as Párt, az MSZDP és a Polgári Radikális Párt vezetői felvetették a háború értelmetlenségének, a politikai rendszer demokratizálásának és Magyarország függetlenségének gondolatát. Ezeket a következtetéseket az október 7-i vezetőségi és a 13,-i pártértekezletén támogatta a Nagyatádi Szabó vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt is. A Gazdaszövetség tehát a kunszentmártoni áüásfoglalással csupán a háború befejezésének és az ország függetlenségének követelésében követte a 9 Uo. IX. 26. 417. 10 Uo. 11 A Barázda, 1918. 18. 440-441.
