A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

A FÖLDBIRTOKVISZONYOK VÁLTOZÁSA AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM UTÁN A II. világháború után az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik legfontosabb, a társadalom életét leginkább befolyásoló intézkedése a földreform volt. Az 1945. márc. 17-én elfogadott A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. ME rendelet (melyet az Ideiglenes Nemzetr gyűlés 1945. szept. 5-13. közötti ülésszakán emelt törvényerőre, ez lett az 1945. évi VI. tv.) alapján a — megfelelő feltételek teljesülése esetén — magántulajdonban maradó maximális birtokméret a 100 hold lehetett, új szerzeményként 15 kat. holdnál nagyobb birtokot pedig senki nem kaphatott, de a kiosztott birtoknagyságok meg sem közelítették a törvényi maximumot, az országos átlag 5 hold lett.

90 A községben 1945 januárjában alakult meg a 30 tagú Földigénylő Bizottság, melynek elnöke Marjai József lett, az operatív ügyintézésért felelős ún. ötös bizottság tagjai közül Marjain kívül Kovács (Monyóczki) Mátyás, id Csóti Pál és Szűcs István nevét ismerjük, de a nagybizottságnak tagja volt még Csepregi Miklós, ifj. Faragó János, Csertus Ferenc, ifj. Csertus Ferenc, Szemrédi Antal, Gulácsi Ferenc, Sándor Antal, Kovács Márton, Szűcs József, Horváth József, Prónai Pál, Jani Péter, Száz György, Horváth Sándor, Kókai János, Nádasdi Ferenc, Kohajda József, Simon János, Márkus István, Szűcs Ferenc, Miskolczi István, Urbán József, Molnár Ferenc és Forgó Pál.

91 E bizottság feladata volt a szétosztandó földekkel kapcsolatos döntések előkészítése, és a végrehajtás lebonyolítása. A község 11458 kat. holdas földterületéből összesen 2849 hold és 1286 •öl földterület került a földreform hatálya alá. 2719 hold és 838 Döl földet megváltás útján, míg 130 hold és 448 Döl területet, mint elkobzott ingatlant vettek igénybe és osztottak szét az igényjogosultak között. A megváltással igénybe vett földterületből a legnagyobb részt a Rónay család birtokai tették ki. Összesen 1630 kat. hold és 835 Dölnyi birtokállományt használták föl erre a célra. A család kezébe a törvényi maximum figyelembe vételével 401 hold földbirtok maradt. Eredetüeg Rónay Aladár és Mária birtokában kétszer 100 holdat kívántak meghagyni, de időközben megjelent az 1946. évi IX. te, melynek 22. §-a, és a törvény végrehajtására kiadott 185000/1946 FM sz. rendelet, melynek 41-45. § egyértelműen szabályozta a közös gazdálkodás alatt álló ingatlanok helyzetét. Ennek értelmében, mivel a birtok 1944. jan. l-jén osztatlan közös tulajdonban volt, emiatt nekik nem járt alanyi jogon a 100-100 kat. holdnyi mentesített terület. A helyi földigénylő bizottság ezért fölülbírálta korábbi, a két tulajdonosra nézve kedvezőbb döntését, és csak 100 hold mentesítéséről döntött. Ezt a döntést az illetékes megyei tanács is jóváhagyta. Rónay Aladár és Mária hiába föllebbeztek az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz (OFT), jobb pozíciót nem tudtak kicsikarni maguknak. A család a kezelésében maradó birtokokat sem 90 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk.: HONVÁRI János. Második, részben átdolgozott kiadás. Bp. 1997. Aula kiadó. 1997. 439-447. 91 CSML XVII. 517. 2/1945., 464/1946., 469/1946., 481/1946. 92 Uo. 514/1946. 93 Uo., lásd még: 207/1946.