A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
SIPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Függetlenségi és 48-as Országos Agrárpárt története 1918-ig
A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG ÉS A FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS ORSZÁGOS AGRÁRPÁRT TÖRTÉNETE 1918-IG SIPOS JÓZSEF A magyar parasztság emancipálódása, gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai szervezeteinek kialakítása nagyrészt még feltáratlan folyamat. A Horthy korszakban keletkezett kortársi művek polgári egyoldalúságát 1 az államszocialista korszak lényegében csak az agrárszocialista-szegényparaszti mozgalmakat kutató doktrinersége követte. E kettős egyoldalúságból kitörni igyekvő Király István tanulmányok 3 nem szervesültek egységes szemléletté és kutatási módszerré, így az MTA Európa Intézete által 1996-ban szervezett tudományos konferencia előadói is rendkívül ellentmondásos véleményeket fogalmaztak meg erről a fontos témáról. 4 Véleményünk szerint a századfordulótól magyar parasztság emancipációs törekvéseire három eszmerendszer hatott meghatározó erőként: az újkonzervatívagrárius, a liberális-agrárdemokrata és a szociáldemokrata-szocialista. Témánk előzményeinek bemutatása szempontjából csak az első két irányzat vázlatos és elsősorban politikai-szervezeti felvázolását tekintjük célunknak. Az 1918. december elején megalakított Országos Földmívespárt ideológiai-politikai és szervezeti eJőkészítését ugyanis a Magyar Gazdaszövetség vezetősége és agrár-értelmiségi funkcionáriusai készítették elő. Ezért szükséges vázolni annak megalakulását, fejlődését, a háború előtti és alatti gazdasági-, társadalmi és politikai tevékenységének legfontosabb jellemzőit. Mindez azért is fontos, mert részben ebből a gazdasági, érdekképviseleti rendszerből, döntően azonban a Kossuth Lajos által képviselt liberális eszmerendszerből, illetve az azt a századfordulón még közvetítő Függetlenségi és 48-as Pártból vált ki 1909-ben a Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt, amely a 1 BODROGKÖZI Zoltán: A magyar agrármozgalmak története. Budapest, 1929, Egyetemi Nyomda. Nagyatádi Szabó István Emlékalbum. Kiadja: Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság, Budapest, 1935. 2 Földmunkás- és parasztmozgalmak Magyarországon 1848-1948. I— II. k. Szerk.: PÖLÖSKEI Ferenc - SZAKÁCS Kálmán. Táncsics, Budapest, 1962. 3 KIRÁLY István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt. Budapest, 1966. O^ülönlenyomat az MTA Dunántúli Intézetének Értekezések 1964-1965 c. kötetéből.) Király István: Nagyatádi Szabó István útja a képviselői mandátumtól az őszirózsás forradalom miniszteri székéig I-D. Agrártörténeti Szemle, 1971. 3-4. sz. 422-453. és 1972. 1-2. sz. 173-195. 4 Agrármozgalmak Délkelet-Európában. Szerkesztő: GLATZ Ferenc. Budapest, 1997. Európa Institut, 167. Témánkhoz különösen érdekes: ERÉNYI Tibor: Az agrárszocializmus és a szociáldemokrácia és KIRÁLY István: A magyar paraszti polgárosodás és az agrárszocialista mozgalmak c. tanulmányok összehasonlítása. Lásd: 31-45.