A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

MEDGYESI Konstantin: Kisvárosi demokráciaépítkezés és a rendszerváltó makói polgármester

Joó Sándor (egykori tanácselnök-helyettes): — Sántát a pártja és a politikai holdudvar folyamatosan piszkálta, hogy engem ne tűrjön meg a helyemen, a Városgazdálkodási Vállalat (VGV) igazgatói posztr ján, mozdítson el. Bizonyos közéleti szereplők — többen egyéni érdekük vagy ambícióik miatt — rágták a székét, hogy engem már pedig hajítsanak ki. Először megpróbálták eüehetetleníteni a vállalat munkáját. Egy idő után úgy láttam jónak, ha feláUok. Kértem, mondjanak fel. Erre sem voltak hajlandóak, így közös megegyezéssel távoztam. Sokat dolgoztam a cégért. Négymüliós hiteUel vettem át a VGV-t, és jelentős fejlesztések után, tartalékként 30 müliós készpénzzel hagytam az utódomra, ami utána gyorsan elpárolgott. Sánta Sándor: — Joó Sándor elég komoly szerepet váUalt az elmúlt rendszerben. Bejött hozzám, említette, hogy lejárt a megbízatása és kérte, mondjam meg neki, most akkor mi lesz. Utána megkérdeztem az én oldalamhoz tartozó képviselőket. Kiderült, senki nem támogatta, hogy ismét megbízást kapjon. Amikor oda kerültünk, úgy gondoltuk, nem akarjuk senkinek a kenyerét veszélyeztetni. Még azoknak sem, akik az előző rendszer kiszolgálói voltak. Azt viszont vallottuk, ha már rendszerváltozás történt, akkor legalább a vezető beosztásokban valóban új emberek legyenek. Baloghné Tóth Gizella (Makó város jegyzője 1990-1994): — Itt születtem, minden Makóhoz köt. Az egyetem elvégzése után kerültem 1969-ben a tanácshoz. Végigjártam a ranglétrát. Először megismerkedtem a testületi titkársági munkával. Utána jött a hatósági munka. 1990-től lettem jegyző. A rendszerváltozás utáni személyi változásokról: kb. 20-30 %-os belső mozgás volt. Elsősorban a vezető helyeken történt csere. Volt, aki önként távozott, akadt, akinek viszont más egyéb módon szűnt meg a munkaviszonya. Kialakítottuk az új hivatali szervezetet, addig nem létező intézményeket állítottunk fel. Gyakrabban tartottak testületi ülést, mint a tanácsi korban, s ez nem kevés plusz munkát hozott az apparátus számára. A rendszerváltozás után új utcanevekről döntöttek a képviselők, ezt is a hivatalnak keUett levezényelnie. A megválasztott polgármester, Sánta Sándor egy közvetlen, jóindulatú ember volt. Amikor valamüyen szakmai döntésre került sor, mi elmondtuk az észrevételeinket, és a javára írandó, hogy mindig akceptálta a véleményünket. Szerintem kimondottan jó volt vele együttműködni. Sánta nem olyan erélyes, nem ütközik, tiszteletben tartja a másukat. — Sánta polgármester bírálói azt mondják: nem volt elég határozott. — Nagyon sokat dolgozott. Politikai vonalon is eUátta a feladatait. Azon volt, hogy a város fejlődését és a beruházások létrejöttét segítse. — Az a vélemény viszont meglehetősen egyöntetű, hogy az első ciklusban nem történt elégendő beruházás a városban. — Minden relatív. Ha azt nézzük, előtte mennyi fejlesztés volt, akkor az előzőekhez képest az a négy év sikeresnek mondható. Nem értünk el olyan eredményeket, mint Rapcsák Vásárhelyen, ez igaz. Ha azonban a 80-as évek makói beruházásaival hasonlítjuk össze az 1990 és 1994 között elkezdett és megvalósult