A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
ORBÁN Imre: A kiszombori református gyülekezet
gondoskodott. Az istentiszteleteket, gyülekezeti alkalmakat az iskolában tarOA tották. A lelkész a falvakat motorkerékpárral látta el. A pasztoralis munka segítése érdekében a presbitérium 1941. június 22-én új templom és új lelkészlak építését határozta el. Az egyházközségnek erre 3 ezer pengője volt mindössze, ezért a kiadások fedezésére a VaUás és Közoktatási Minisztériumtól 15 ezer, az egyházmegyétől 4 ezer, az egyházkerülettől 3 ezer, a konventtől 10 ezer pengőt reméltek. A falu képviselő-testületétől 100 ezer téglát vagy ennek eüenértékét, 7 ezer pengőt kértek. A hívek téglajegyek vásárlásával adakoztak. A munka annyira jól indult, hogy szeptemberben már telket vehettek. A tervet azonban a II. vüágháború elsodorta. Az építőanyagot széthordták, a pénz inflálódott. 21 A háború utáni évek vallási ébredést hoztak a református közösségben is. Ennek motorja ezen a vidéken a makói gyülekezetek voltak. „Szirtik Sándor makó-beluárosi református lelkész bölcsen segítette, vezette az ébredés munkáját. Konferenciák, evangelizációk követték egymást, és Makón és környékén gyökeret vert a hirdetett ige. Kiszomboron, Földeákon, Maroslelén, Nagymajláton a kialakult bibliakörök is segítették a makói Bethánia 22 közösséget közös alkalmak tartásával. 1,23 A Bethánia vezetője a kiszombori lelkész, Jeney László volt, aki szerepet játszott abban, hogy a Makóra kerülő új segédlelkész is Bethánia-tag legyen. így került ide 1949-ben Csökmőről a fiatal, mindössze 24 éves segédlelkész, Pongó Gyula, aki később majd kiszombori lelkész lesz. A közösség létszáma 1946-ban 554 főre növekedett. 24 A negyvenes évek hitéletével kapcsolatban Jeney Lászlót dicsérik a hivatalos református szervek. Kiszombor mellett a faluhoz tartozó Sándor majorban, ahol eddig római katolikus hittanórára jártak a református gyerekek, megszervezték a hitoktatást, és 16-40 fős részvéteüel istentiszteleteket is tartottak. 25 Gond volt viszont, hogy a kivetett egyházadónak csak 15 %-a folyt be, s ami még ennél is súlyosabb, hogy a presbitérium egyes tagjai teljesen elhanyagolták hivatalukat, istentiszteletekre sem jártak. Ennek orvoslására hozták meg a döntést 1948 elején, hogy az egyháztagoknak a református egyházhoz való tartozásukat kifejező, önkéntes hitvaUó nyüatkozatot keU tenniük, s ettől fogva csak a nyüatkozatot letevőknek és az anyagi terhekből részt vállalóknak lesz választói joga a gyülekezetben. Az egyház fönntartásához szükséges összeget ezután önkéntes alapon gyűjtötték össze. Ez a hivatalosan 19 A segélyt 1951-ben szüntették meg, amikor már a helyiek rendelkeztek lelkészlakással. 20 Kiszombor 300 pengővel járult a költségekhez. PONGÓ Zsuzsa: Szárnyra kelnek, mint a sasok. A Földeák — Kiszombor — Maroslelei Társegyház története. Kézirat. 1991, 2. KRGylt 21 PONGÓ Zsuzsa 2-3. 22 1881-ben alakult nemzetközi szervezet. Magyarországon 1900-ban honosodott meg. Evangelizációkat, konferenciákat, csendes napokat, bibliaköröket szerveztek. Jelentős volt iskolai tevékenységük, részt vettek a lelkigondozás munkájában. Céljuk a keresztény élet fölvirágoztatása. 23 PONGÓ Zsuzsa 9. 24 Schematismus Szeged, 1947, 18. 25 KPÜJk 1948. február 15. 9. szám. 26 KPÜJk 1948. január 1. 2-3., 5. szám, 1949. július 2. 1., 3. szám.
