A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ZOMBORI István: A szegedi zsidó kórház emlékezete

amelyről gondoskodni kell. A Szent Egylet tisztségviselői kapcsán kiemelt helye volt a kórház felügyelőjének, továbbá a Szent Egylet alkalmazottai kapcsán említi külön a betegápolót.

20 A zsidó kórház nyilvánvalóan a szegedi kórházellátás fejlődése és az egészségügyi ellátással szemben támasztott magasabb fokú igények miatt végül is elvesztette jelentőségét és lassan elsorvadt Ennek maradványát vagy nyomát az itt felsoroltakon kívül és a fentebb idézett, egykor létező emléktáblán kívül az a vörös mészkőből készült kőtábla őrizte meg, amely nyilvánvalóan az adakozó Kiss Dávid jóvoltából készült 1859 májusában, és minden bizonnyal az egykori kórház falát díszítette. Mivel ez az épület az árvíz után összeomlott, de a Kiss Dávid-féle két szoba még megmaradt, a későbbi építkezésekig, valószínűleg a 20. század elején az ún. új zsinagóga építéséig. A kiváló építész Baumhorn Lipót tervei alapján 1900-1903 között került sor ennek a ma már méltán világhírű épületnek a létrehozására. Az építkezés során alakították ki a mai Bolyai utcát, illetve a Hajnóczy-Jósika-Guttenberg u.-i zsinagóga tömböt, a szép parkkal, elbontva a korábbi hitközséghez tartozó épületeket. Nyilván ekkor szerelték le a vörös mészkő táblát is. A mai Moszkvai krt. 1. szám alatti házba, a Moszkvai krtrKálvária sgt. sarkán álló egy emeletes épületbe, az egykori zsidó árvaházba vitték át, és valószínűleg az udvaron helyezték el. Tény az, hogy 1945 után az egyházi szociális és oktatási intézmények állami tulajdonba vétele révén állami, illetve Szeged város tulajdonába került ez az épület. Nem tudjuk, hogy szándékosan, vagy gondatlanságból, de a kőtábla az udvar földjébe került és betemetődött. Az 1990-es évek elején az épületben karbantartás, illetve csatornaépítési munkálatok miatt a földmunkák során a több darabba tört kőtáblát az udvar földjéből ásták elő, és beszállították a múzeumba. A közelmúltban a követ összeillesztve a városi múzeum történeti gyűjteményében került elhelyezésre ez a héber, német és magyar nyelvű fölirat, amely ezt az 1859 májusában Kiss Dávid jóvoltából elvégzett kórházbővítési munkálatokat örökíti meg. Felirata: A korház ezen része Kis David úr költségére építtetett. Készült 1859 évi május hóban. Elmondhatjuk, hogy mára ez a vörös kőtábla őrzi az egykori zsidó kórház, illetve az annak bővítésére áldozatot hozó Kiss Dávidnak az emlékét. A kórház tehát elkészült és működött, annál is inkább, hisz a városban élő és dolgozó nagytekintélyű orvos, dr. Singer Vilmos (1803-1879) volt az, aki a nagy és kiváló városi kórház mellett ennek a szerény zsidó kórháznak a gyógykezelését is ellátta. A másik személy, akiről föltétlen említést kell tenni, a kórház gondnoka Schäffer Mózes Joachim (1793-1882), aki tisztét élete végéig ellátta és nagyon gondosan végezte már az 1800-as évek elejétől kezdve. Ennek a két embernek, az áldozatkész gondnoknak és a nagy tudású orvosnak a működése föltétlenül említendő a kórház működése kapcsán. 20 I. m.: 288-290., 292. 21 Lm.: 295-296.