A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)
BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)
Erre a napra arról is hír érkezett, hogy az angolok támadásba lendültek, és hadihajóik áprüis 26-án bombatűz alá vették Narvik kikötőjét. A Le Mantin francia lap értesülése szerint a város körzetében gerillaharcok zajlottak, s a szövetségesek újabb csapatokat száUítottak partra. A Paris Midi című francia újság pedig azt adta hírül, hogy a szövetségesek hadműveleteinek a központja Storendben összpontosult. 104 Az angol légügyi minisztérium közleményéből vált ismeretessé, hogy nagy számú angol repülőgép áprüis 26-ra virradóra folytatta támadásait a norvég német támaszpontok ellen. A keletkezett légiharcokban az angolok lelőttek egy német bombázót, légvédelmi ágyúik, valamint vadászrepülőik meg lelőttek hat, és további nyolc német repülőt harcképtelenné tettek. Viszont a Norvégiában harcoló angol vadászgépek közül néhányat a német bombák rongáltak meg. 105 Londoni közlés szerint az angol sajtó hidegvérrel tárgyalta a dél-norvégiai angol csapatok visszavonulásáról szóló jelentéseket, és azt írták, hogy a visszavonulás időleges és területüeg nem fontos, nem akadályozza a végső kimenetelt. A németek helyzeti előnyöket értek el a vülámgyors megszáUással — áüapította meg az angol sajtó —, az angolok azonban a végső győzelemig folytatják harcukat. 10 Az angol sajtónak e nyüatkozata végtelen derűlátást sugároz, s egyben azt az elszántságot is tükrözi, hogy nem hátrálnak meg a pülanatnyi német fölény ellenére, és számolnak az elkövetkezendő idők kemény küzdelmével. A következő oslói hír arról tájékoztat bennünket, hogy Norvégia megszállt részeinek közigazgatási kormányzására kinevezett Teboven területi biztos kiáltványban tudatta a lakossággal, hogy a Führer parancsára az elfoglalt területek közigazgatását átveszi. Teszi azt azzal a céUal, hogy a nyugalmat biztosítsa, s a lakosság kulturális életét zavartalanná tegye. 107 A kiáltvány önmagáért beszél, és előre vetíti a teljes diktatórikus megszállás véghezvitelét. A német hadi sikerek eUenére a Stockholmból származó tudósítás szerint a norvég hadsereg főparancsnoka április 27-én az alábbi kiáltványt intézte katonáihoz: „Norvégek tegyetek meg mindent, ami módotokban van, hogy megállüv sátok az ellenséget. Az volt a célunk, hogy mindenekelőtt időt nyerjünk. A visszavonulás befejeződött és most újra buzdítalak benneteket. Álljatok eUen keményen és akkor győzni fogunk." 108 Utólag már lehetetlen felmérni, hogy a főparancsnoki buzdítást a norvég katonák miként fogadták, a tények azonban azt mutatják, hogy annak pozitív hatása további harcokban nem mutatkozott meg. Az események vészesen közeledtek a végkiteljesedés, Norvégia kapitulációja felé. A hadi helyzet alakulása késztethette Reynaud francia miniszterelnököt, hogy a kamara külügyi bizottságának áprüis 25-i délutáni ülésén tájékoztatót adjon a külpolitikai viszonyokról. A magyar sajtó a tájékoztatót csak szűkszavúan közölte, mindössze annyit írt, hogy Reynaud ismertette a szövetségesek katonai és hadi104 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. áprüis 27. 105 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 27. 106 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. április 27. 107 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. áprüis 27. 108 Népújság (Hódmezővásárhely), 1940. áprüis 27.