A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

ZOMBORI István: A szegedi zsidó kórház emlékezete

Erre a bővítésre a 1859-ben került sor, még pedig a város és a hitközség egyik leggazdagabb személyisége, Kiss Dávid (1803-1886) jóvoltából, aki Miskolcon született, majd úgy került Szegedre, és kereskedőként egyre magasabbra lépett vagyona gyarapodásával a társadalmi ranglétrán. Nemcsak a hitközségben, hanem Szeged városában is az egyik legkiemelkedőbb, legtöbbre tartott személyiséggé vált. A későbbiek folyamán tevékenysége mint üzletember, bankár volt jellemző a városban. Nagyon sokat jótékonykodott, az iskolákra, az iskolákban tanulók ösztöndíjaira, a kórházra, az ifjak taníttatására igen sokat költött. 1872-ben ő építtette a város egyik legszebb, legnagyobb épületét, a ma is csak „Kiss Dávid palotaiként számon tartott épülettömböt, amely a Széchenyi-tér — Klauzál-tér közötti nagy épületet jelöli, amelyben ma egyebek között a Kígyó patika is található.

14 Kiss Dávid 1859 májusában az általa adott pénzből két újabb szobát építtetett a kórházhoz jó minőségben. Ennek akkor érthetjük meg igazán a jelentőségét ha tudjuk, hogy a zsidó kórház említett, félig téglából, félig vályogból épült épületét az 1879-es nagyárvíz elmosta és romba döntötte. Ugyanakkor a korabeli források megjegyzik, hogy ez alól kivételt jelentett a Kiss Dávid által épített rész, mert az megmaradt és a továbbiakban mint kórház működött. Szegeden többször is módosították a Chevra Kaddisa szabályait, így 1824-ben, majd 1857-ben, azután 1871-ben.

15 A legalaposabb szabályzat az 1850-ben ide érkezett új rabbi, a nemzetközi hírnévvel és tekintéllyel bíró LÖW LIPÓT (1811-1875) munkája révén került kidolgozásra 1872-ben és ezt később, 1884-ben átdolgozták.

1 A szegedi Chevra Kaddisa alapszabályait részletesen nem kívánjuk ismertetni, hisz ezek az említett Löw-Kulinyi-féle kötetben részletesen olvashatók. Azonban ennek az egészségügyre, jótékonykodásra és kifejezetten a már említett kórházra vonatkozó részeit kívánnánk itt felsorolni. A II. fejezet 6. pontja külön kitér arra, hogy a szegényeket, különösen a szegény betegeket segélyezni kell, továbbá a szervezet, illetve az egylet tagjai betegeket látogatnak és a zsidó betegek számára kórházat tartanak fenn.

17 Az 1884-ben lejegyzett és fentebb már idézett szabályzat második részének I. fejezete külön kitér arra, hogy a szegények és betegek müyen módon kaphatnak ellátást, s e tekintetben kinek mi a feladata.

18 AII. fejezete külön kitér a zsidó kórház létrehozására, illetve a kórház fönntartására és kezelésére. Mivel jelen tanulmányunk fő témáját ez képezi, fontosnak tartjuk, hogy az ide vonatkozó részt szó szerint idézzük: 14 I. m.: 268-269, HABERMANN 1992, 147. 15 LÖW-KULINYI i. m.: 280. 16 Uo. 17 I. m.: 281. 18 I. m.: 283.