A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

BALÁZS György: Dánia és Norvégia meghódítása a különböző hírforrások alapján a magyar sajtó tükrében, különös tekintettel Csongrád Megyére (1940. április 9–június 9.)

Weserbübung előkészületeiről, aminek következtében az angol flotta elkésett Norvégiából."

14 Azonban az igazsághoz tartozik, hogy Londonban Churchill, aki ekkor az Admiralitás Első Lordja volt, felismerte a helyzetet, és már a háború első heteiben megkísérelte a kormányt rábeszélni, hogy engedélyezzék neki aknák telepítését norvég felségvizeken, hogy megállíthassa a német ércszállításokat. De Chamberlain és Halifax, akik erősen vonakodtak attól, hogy megsértsék Norvégia semlegességét, egyelőre elejtették az indítványt.

15 Tíz nappal mielőtt a katasztrófa bekövetkezett, Oster ezredes, az Abwehr munkatársa figyelmeztette egy közeli barátját, J. G. Sas ezredest, a berlini holland katonai attasét a Weserübung közelgő terveire, Sas pedig azonnal tájékoztatta a dán tengerészeti attasét, Kjölsen kapitányt. Az önelégült dán kormány azonban nem hitt saját tengerészeti attaséjának, és amikor április 4-én a berlini dán követ rohanvást hazaküldte Koppenhágába Kjölsent, hogy személyesen ismételje meg a figyelmeztetést, az értesülést még ekkor sem vették komolyan. A katasztrófa előestéjén, áprüis 8-án sem, miután hírek érkeztek egy katonákkal tömött német csapatszállító hajó megtorpedózásáról Norvégia déli partjainál, közvetlenül Dániától északra, s a dánok saját szemükkel láttak egy német hajóhadat észak felé hajózni szigeteik között. Dánia királya (a 60 éves X. Keresztély) egy mosoly kíséretében figyelmen kívül hagyta a vacsora asztalnál azt a megjegyzést, hogy országa veszélyben forog. Sőt az estét a vacsora után a Királyi Színházban folytatta, „bizakodó és elégedett" kedélyállapotban.

16 Hitler a skandináviai hadműveletek vezetésével von Falkenhorast gyalogsági tábornokot bízta meg, aki az I. világháborúban a finnországi német főparancsnok vezérkarának hadműveleti osztályát vezette, így „észak specialistának számított". A rendelkezésére bocsátott erőt a XXI. Harccsoportba fogták össze, és vezérkari főnökké Buschenhagen ezredest nevezték ki. A XXI. Harccsoportba az alábbi hadosztályok és parancsnokaik tartoztak: 2. hegyihadosztály Feurstein altábornagy 3. hegyihadosztály Dietl altábornagy 69. gyaloghadosztály Tittel vezérőrnagy 214. gyaloghadosztály Horn vezérőrnagy 163. gyaloghadosztály Engelbrecht vezérőrnagy 181. gyaloghadosztály Woytasch vezérőrnagy 198. gyaloghadosztály Fellengahr altábornagy A vállalkozás előkészítésére az utasítás az alábbi irányvonalakat adta: „A dán határok átlépésének és a norvégiai partraszállásnak egyidejűleg kell történnie. A vállalkozást a legnagyobb súllyal olyan gyorsan kell előkészíteni, ahogy csak lehetséges. Abban az esetben, ha az ellenség magához ragadná a kezdeményezést Norvégiában, azonnal ellenintézkedéseket kell foganatosítani. A legnagyobb jelentőségű, hogy intézkedéseink az északi államokat, valamint a nyugati ellensége14 Walter Schellenberg emlékiratai Bp., Téka Könvykiadó - Zrínyi Könyvkiadó 89-90. 15 William L. SHIRER: i. m. 416. 16 William L. SHIRER: i. m. 428.