A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

kérdésében csak kérést fogalmazott meg: „Kérjük a szülőket, hogy új ruha beszerzésekor lehetőleg magyaros formaruhát vegyenek fiaiknak."

44 A háborús évek nem kedveztek a kötelező egyenruha esetleges bevezetésének. A kényszerű takarékosság jegyében fogalmazták a következőket: „Az egyensapka az 1942-43 tanévtől kezdődően az I. osztályban a tábori zöld színű (leventesapka) az iskola címerpajzsával. (25-26. kép) A következő tanévekben a felsőbb osztályok is fokozatosan ezt fogják viselni. Ennek oka, hogy ne legyen szükség 2 sapkára."

45 (25-26. kép) ÁLLAMI POLGÁRI ISKOLAI TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ISKOLÁJA MA JUHÁSZ GYULA TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, BOLDOGASSZONY SGT. 8. Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola Gyakorló iskolája 1929 szeptemberében épült föl a Boldogasszony sugárút 8. sz. alatt Wälder Gyula építész tervei szerint a főiskola szomszédságában. A Főiskola a 6.sz alatti III. kerületi állami polgári fiúiskola kibővített és átépített épületét kapta meg. Az új neobarokk épület három utca határolta tömbjében a Boldogasszony sugárúti épületrészben egy igazgatás és közös tanári kar vezetése alatt kapott helyet a 4 osztályos gyakorló polgári fiú — és a 4 osztályos leányiskola.

46 Egy-egy osztályban a diákok száma 25-30 fő volt. Az épület hátsó, Nap utcai részében helyezték el a III. kerületi, 1930-tól Szent Imre hercegről elnevezett Polgári Fiúiskolát. Az iskola évkönyvei az egyensapkáról és ruházatról semmit sem írnak. A Múzeum gyűjteményében lévő sapkajelvény szerint hordtak az iskola diákjai egyensapkát. (27. kép) FŐREÁLISKOLA - BAROSS GÁBOR GIMNÁZIUM MA VEDRES ISTVÁN ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA, HORVÁTH MIHÁLY U. 2. Szeged legrégibb múltú reáliskolája az 1874-75-ös tanévben vált 8 osztályos teljesfokú főreáliskolává. A Horváth Mihály utcai új épületben 1894-ben költözött, amikor a Dugonics téri épületét megkapta a Szegedre helyezett királyi tábla. (28. kép) A Baross Gábor nevét az 1922-23-as tanévben vette föl az iskola. Az 1934-ben életbe léptetett tanügyi reform után fejlődött gimnáziummá. Az első osztálya az 1935-36-os tanévben már gimnáziumi tantervvel indult, a másodikban reálgimnáziumi, a 3-8. osztályban még reáliskolai tantervvel tanítottak. A reáliskola 194 l-re fogyott el, a következő évben egyetlen osztályból állt a reálgimnázium. A végzett növendékeknek függetlenül az iskola típusától egyenértékű érettségi bizonyítványt adott, amely minden típusú egyetemre való felvételre jogosított, tehát képesítési szempontból nem volt különbség a reáliskola, a gimnázium és a reálgimnázium között. 44 KOCZKÁS 1937, 77. 45 KAZA 1942, 53. 46 CSILLIK 1998, 11.