A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi iskolák, egyenruhák, jelvények a két világháború között

gium Hungaricum intézményesített kereteiben. De törődött az iskolán kívüli népművelési lehetőségekkel, a könyvtári és közgyűjteményi hálózat korszerűsítésével is.

2 Mindezeknek az intézkedéséknek az eredménye, hatása az 1930-as évek közepére érezhetővé vált. Ez a háttere az általunk tárgyalt korszak iskoláinak, az iskolák néhány tárgyiasult emlékének, amelyek csupán apró momentumok a kultúrpolitika egészében, az oktatásügy bonyolult, formálódó életében. Az iskoláknak már régebben is voltak egyéni vonásai, illetve mindig törekedtek egyéni értékekre, sok esetben ezek csak külsőségekre korlátozódtak. Ismeretes pl. a szigorú debreceni református kollégiumi diákok sajátos élete és öltözete vagy voltak iskolák a 19. században, ahol különböző tanulmányi érdemekért jutalom érmeket adományoztak. Leszih Andor egy korai egyszerű iskolai signumot mutat be 1832-ből, amely kerek réz lapocskán vésett betűkkel, talán miskolci iskola jele lehetett.

3 Érthető, hogy a 20, század kiteljesedő iskola rendszereiben már konszolidálódott sokféle tanintézet kifejezetten igényelte a külső jelekkel való elkülönülést, ill. szükségét látták a diákokban az iskolához való tartozás, az iskola iránti felelősség érzését felkelteni, megerősíteni. Ennek egyik módja volt az egyenruha viselet előírása, egyensapka és jelvény

4 rendszeresítése, s amelynek tárgyai sajnos alig maradtak meg. A Móra Ferenc Múzeum éremtárában szép sorozata gyűlt össze az 1945 előtti iskolák jelvényeiből és az 1945 utániakból is. Ezek keletkezéséről sajnos nagyon kevés információnk van.

5 Még az iskolai évkönyvek sem említik keletkezési körülményeit, pl. ki tervezte és mikor. A Múzeum Történeti Gyűjteményének első, Móra Ferenc által vezetett leltárkönyvében találunk egy bejegyzést, amely szerint: 567. Iskolai jelvény bádogból. Piros-fehér-zöld „III. Ker. Állami Polgári Fiúiskola, Szeged. Rajzolta Sebestyén Károly." A jelvényt ugyanő ajándékozta a múzeumnak 1921. november 10. Néhány újabb jelvényről szóbeli közlés alapján tudunk többet. Az iskolai évkönyvek megemlítik és több-kevesebb részletességgel foglalkoznak viszont az egyenruhákkal, néha rajzot is közölnek a lányok számára. A szakirodalmi adatok és a kortársak visszaemlékezései és dokumentumai alapján kirajzolódik az 1930-as évek második felétől használatos iskolai formaruha és sapfi kaviselet, amely összefüggött a kor magyaros ruhamozgalmával. Ünnepi alkalmakra természetesen korábban is volt az iskolákban egyenruha. Mint az 1934-ben készült fényképen a Kecskés testvérek ruházata: sötétkék szövetből készült alj, matrózblúz. A képen Dénes (szül. 1928), Márta (szül. 1927) és Zsuzsanna (szül. 1924) látható. (1. kép) Kecskés Zsuzsanna elbeszélése szerint a magyaros, zsinóros ún. Bocskai ruha kötelezővé válása előtt az iskolai ruházathoz nem tatozott egyensapka. Többféle sapkát hordhattak, pl. svájci sapkát. A szegedi fiúiskolák2 MÉSZÁROS 1995, 46-63. 3 LESZIH 1943, 64. 4 KERTÉSZ 1938, 675.; RAYMAN 1992, 24.; KENYERES 1996, 3. 5 BERÉNYl 1996, 85-90. A katalógus a települések alfabetikus rendje szerint közű a jelvényeket. Szeged földolgozására még nem került sor. 6 FERENCZYNÉ 1996. Ezúton is köszönjük Sedlmayer Krisztinának (Magyar Nemzeti Múzeum), hogy a doktori disszertációját rendelkezésünkre bocsátotta.