A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 9. (Szeged, 2006)

PÁL József: A szegedi Szent József Akció (1922-1945)

küldték el a koszorúkat. Egyébként — írta a lap — a kereslet minden évben felülmúlta a kínálatot. Ahogy egyre jobban beletanultak a fonásba a hölgyek, úgy bővült a választék is. A fenyőből, tujából, bukszusból készült egyszerű vagy duplarámás koszorúk mellett preparált babérlevelekből bordóvörös és sötétzöld koszorúkat is készítettek. Kaphatók voltak ízléses, fenyőtobozból készült koszorúk is és olyanok, melyek klasszikus görög stílusban készültek. Roppant kedvesek voltak a tarka, szalmavirágból készült koszorúcskák, melyek igen olcsó áruk következtében lehetővé tették, hogy a kevésbé tehetősek is leróhattak kegyeletüket meghalt szeretteikkel szemben. Minden koszorún viszont azonos volt a felírat: A szegényeknek lelked üdvéért. Bevett szokás volt, hogy Bús páter halála után, síremlékére minden koszorúfonó hölgy egy-egy kisméretű koszorút készített.

52 A koszorúk készítéséhez szükséges nyersanyag zömét a városi kertészet és néhány jólelkű kertész adta, a preparált leveleket pedig Pestről hozatták. De a szegedi lapokban felhívások is megjelentek, melyekben a Szent József Akció fenyő, tuja, bukszus, machonia, borostyán és más koszorúfonásra alkalmas lombot kért. A szegényeknek pénzt is felajánlottak. A koszorú készítéséhez krepp papír adományozásával a Városi Nyomda RT és Mihályi Adolf kereskedő raffia juttatásával rendszeresen hozzájárult.

53 A koszorúfonási munkálatok a Szent József Akció székházában folytak, és a halottak napja előtt 3-4 hétig tartottak. A fonás szigorú munkamegosztás szerint történt, de közben kedélyes társalgás, éneklés is folyt, sőt naponta a rózsafüzért is elimádkozták, és a kongregációs ájtatosságot is elvégezték.

54 A koszorúkészítési munkában a városi előkelőségek (Imecs Györgyné főispánné, Pálfy Józsefné polgármesterné) feleségei is részt vettek, még olyanok is bekapcsolódtak, akik nem is voltak az akció tagjai (újszegedi kalocsai nővérek, egyetemisták). Átlagosan 40-50 hölgy készítette a koszorúkat, akiket minden évben Glattfelder püspök is meglátogatott, irodaigazgatója kíséretében. Elbeszélgetett a munkálkodó hölgyekkel, és 6-8 koszorút is rendelt.

55 Az „irgalmasság koszorúi" a szegedi lapokban nagy publicitást kaptak. Bús páter is több vezércikket szentelt neki, dicsérve a hölgyek áldozatkészségét, és vásárlásra buzdítva a város lakosságát. A reklámozás nem is volt eredménytelen, hiszen jelentős pénzösszeggel járult hozzá az egyesület segélyalapjához: 1928-ban a 480 koszorú eladásából 2100 P volt a tiszta bevétel. 1939-ben 420 koszorút adtak el, és ebből 1264 P folyt be.

56 52 Sz. Ú. N. 1936. okt. 28. 53 Kat. É. 1923. okt. 28, 1924. okt. 12, Sz. N. 1928. okt. 18, Kat. A. 1938. okt. 15. 54 Kat. A. 1938. okt. 15. 55 Sz. Ú. N. 1936. okt. 28, Kat. A. 1938. okt. 15, 1939. nov. 15. 56 Sz. N. 1928. okt. 18, Kat. A. 1939. nov. 15.