A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

adták el, aki a Wagner F. és fia kereskedést nyitotta meg benne, de a földszinti helyiségeket ekkor már más kereskedelmi cégek is bérelték. Géza 1905. július 2-án hunyt el Luzernban, ahol el is temették. 0 volt a szegedi Kárász ág utolsó sarja, akivel a család ezen ága kihalt. Horgoson viszont még ma is élnek a Kárász leszármazottak, akik a szegedi és szeghalmi rokonok fennmaradt vagyonát megörökölték. Kárász Géza emlékét mára legendák övezik, még a néhai igen jelentős műgyűjteménye a Révai-, és Pallas lexikonokban is szerepel.

33 Géza földbirtokait (lásd. Horgosi puszta nyugati része — a mai Királyhalom területe, és a Tisza-Szentpéter puszta északkeleti területe — melynek egy része a Kamarás.) három „rokonságba lépett" úr, meg egy negyedik üzletemberrel vették meg, akik tagjai voltak a belvárosi kaszinónak: dr. Kelemen István a 624 hold földbirtokán nyomban villás majort építtetett a vasút és a szegedi autóút között (ő ebben a villában is halt meg, de a szegedi családi kriptába temették. Villája helyén ma szántóföld van.), viszont az ingatlant a fiára, dr. Kelemen Béla (1863-1944) nevére íratta (lásd ma Kelemen földek), aki 1901. december 22-től édesapja szegedi ügyvédi irodáját is átvette. Reök Iván császár és királyi folyammérnök, aki Béla húgát, Kelemen Idát (1861-1945) vette feleségül — ő 749 hold kamarási földbirtokkal rendelkezett. Reök Iván húgát, Ilonát (1861-1948) pedig dr. Zsilinszky Mihály (1838-1925) békéscsabai születésű, Csongrád vármegye akkori új főispánja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és történetíró vette nőül. A birtokába került föld Qásd. ma Zsilinszky földek) déli csücskében a századfordulón mész-homok téglagyárat építtetett, ahol évente 100,000 téglát gyártottak. Az 1910-es években a téglagyárat Molnár János (1876-1959) megvette és átalakíttatta lisztmalommá, de 1919-től áttért a paprika őrlésére (ugyanis Trianonnal elzárult az út Szeged felé, ahol korábban a Pálfy testvérek malmában őröltették a horgosiak által termelt paprikát.). Aztán az új államhatalom rendelkezésére 1946-ban államosították a malmot, majd 1947-ben a mai horgosi Vitamin paprikagyárrá alakult át. A pormentes és ózondús, kitűnő levegőjű kamarási erdő területét, a negyedik új tulajdonos Ormódy Béla (1831-1917), miskolci születésű szegedi nagykereskedő és bankár vette meg (még a mai Királyhalom területét is ő vette meg, amely szintén Géza elárverezett birtoka volt. Tehát Királyhalom település létrejötte is a nevéhez fűződik. 1881-ben a Bergel előnevét Ormódy-ra cserélte.). Minőségi életvitelt tűzve ki célul, ő alakítatta át Tisza Lajos (1832-1898) szaktanácsai szerint a korabeli Kamaráserdő néven hírnevesé vált Magyarország első tisztviselő üdülőjévé, melynek elhunytáig a tulajdonosa volt. Ormódy a Kárász palota egyik részlegébe költözött és bár közkedvelt figurája volt a szegedi hölgyegyletnek is, mégis agglegény maradt élete végéig. Ormódy az ártézi-tóban levő 13 szigetecskét átrendeztette egy nagyobb szigetté, és az erdőre vezető főút két oldalát felparcellázta villáknak, a szegedi tisztvi33 PALLAS, 152. oldal., Révai. 245. oldal. 34 BÁTYAI, Qásd. újságcikk), CZEGLÉDI 95-98, 106, 114., HABERMANN 141-143, 234., KANCSÚR, TlCHY. 35 GÉCZI-LABÁDI-G. T, 131-133. oldal.