A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

miután Rév-Kanizsánál keltek át a Tiszán. Glád seregét legyőzték, de őt életben hagyták, míg a Marostól a Temesig mindenki behódolt nekik.

9 Miután meghalt Árpád vezér, a tetemét Attila volt városa, Buda (?) Szeged (?) mellett temették sírba.

10 Ezután 1241-ben a Batu-kán (1205 k.-1255) vezette mongol-tatárjai Szegednél egyesültek az Erdély felől érkező Kádán és Bedzsák seregeivel. Ekkor a Kamarástól nyugatra fekvő Horgas halásztanyát is elpusztították.

11 Miután a tatárok 1242-ben visszavonultak, IV. Béla (1206-1270) magyar király a mongol-tatár hordától a Balkánra menekült kunokat a Duna-Tisza közén az elnéptelenedett Alföld pusztáira letelepítette (lásd mára fennmaradt területnevek: a in Kunságok), miután azok megkeresztelkedtek. Kamarás puszta területén járt Kun IV. László magyar király, aki szerelmi kalandoktól vezérelve sűrűn időzött a Szeged körüli kunszállásokon Qásd. feljebb Buzkán szállása).

13 Majd áthaladt Kamaráson Hunyadi János (1407/1409 k.-1456), Szeged és Nándorfehérvár (mai Belgrád) közötti vonulása alkalmával, illetve a törökök betörései kezdetén.

14 1526. október 1-én a hódító forahim pasa seregével Szegedről Pétervárad elfoglalására ugyanitt vonult, és minden útjába eső települést megsemmisített — ekkor pusztult el másodszor, és végleg a Horgas halászfalu.

15 Aztán a török hódoltság elején, 1552-ben Nagy Bálint és Török Péter hadnagyok Szegedről sietve Kamarás pusztán keresztül, a mai Horgos és Martonos között teljesen szétverték a Szegedre igyekvő Kászon basa seregét, és két szekér török fejjel megrakodva mentek vissza. Azonban mire visszaértek Szegedre ott egy másik török sereg fogadta őket, így maguk is áldozatul estek.

16 1527-ben a Balkánról a török elől északra menekültek a Raska vidékéről a rácok (lásd: rasci, a mai szerbek) és elfoglalták a magyarok hajlékait, minthogy Magyarország befogadta őket. A rácok aztán a maguk nyelvére fordították át és ferdítették el a magyaroktól előzőleg elhagyott falvak neveit.

17 Ők alakították ki Deszk, Szőreg és egyéb ma is létező településeiket. De a török hódoltság alatt mindenkit kemény sarc alá vetettek, és százezreket hurcoltak el rabszolgaságba. Ezért a pusztákon élő különböző népcsoportok védettséget keresve behúzódtak a mezővárosokba (Szegeden, az Alsóvárosra a kunok, a belvárosi Palánk területére pedig a rácok telepedtek.).

18 A rácok azonban egyre feljebb is menekültek, a máig fennmaradt letelepedési helyeikre (lásd. Ráckeve, Tabán, Pomáz, Szentendre, stb.). 1697-ben a zentai ütközet előtti napon Rózsa Dániel (?) szegedi kapitány a Láda tó déli oldalán húzódó Budzsáki szőlők alatt (Annak idején ezen szőlőket a martonosi rácok művelték, — lásd a Rác-szőlőhegy amely a mai Budzsáki major északi területén van.) a Görbe-érnél (Ez ma privát halas-tó) összecsapott és nagy győzelmet 9 BOZSÓKY, 147. oldal. GYÁRFÁS, II. 32-33. oldal 10 BOZSÓKY, 147. oldal. 11 BLAZOVICH, 38. oldal. GYŐRFFY-Gy. RUTTZ, 122-123. oldal. SZEKERES, 5-12. oldal. 12 ENGEL P., 229. oldal. 13 REIZNER, I., 64. oldal. 14 SZAKÁLY, 35-52. oldal. 15 THURAY, 320. oldal. 16 THURAY II., 37, 262-268. oldal., BOROVSZKY II., 109. oldal. 17 rvÁNYI, I. V. oldal., NAGYGYÖRGY: Horgosi Királyhalom, 48-53. oldal. 18 BÁLINT I., 53-104. oldal., NAGYGYÖRGY: Horgosi Királyhalom, 48-53. oldal.