A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
T. KNOTIK Márta: Kávéházak, vendégfogadók, korcsmák és bormérések Szegeden a XIX. század második felében
Weisz Jakab pincér, lásd Fehér kereszt szálló. Weisz Zsigmond vendéglős, lásd Jó világhoz sörcsarnok. Weisz Johanna Künsztler Antalné kávés, a Vízkor Kirschner Izsák Budai országúti házában a Palánk 89. szám alatt árvízkárosult. A házban már az 1870-es népszámlálás bormérést jelöl. Weytracher Ferenc vendéglős, lásd Ligethez kávéház, Weytracher vendéglője, Ligethez kávéház. Weytracher vendéglője, Széchenyi tér 7. — Takaréktár u. sarok, helyén. 1865 júniusában „csinos vendéglőjét és az udvarban lévő kertet vendégei számára tegnap nyitotta meg" a nemrég épült takaréktári épületben a Palánk 1500/3m 13 szám alatt. 1871 nyarán a város közmulatóhelyei között szerepel „Veytracher kaszinói vendéglős udvarkerti helyisége, mely lombdús fák árnyékában" fogadja vendégeit. 1873 novemberében már Baveschitz Szőlőfürthöz vendéglője. SZH 1865. jún. 11., 1871. júl. 21., 1873. nov. 7., Csmép. 2000. 526. Wessel Manóné vendéglős, lásd Ujszegedi vigadó. Z Zeisler Soma bormérő, lásd Ónozó Lipótnál. Zichermann József kávés, lásd Sichermann Józsefnél. Zóbel Lipót sörcsarnokos, lásd Újvüághoz sörcsarnok, Újvüághoz vendéglő. Zóbel Lipót özvegye vendéglős, lásd Újvüághoz vendéglő. Zombori András bormérő, lásd Arany sas vendégfogadó, Bárányhoz vendéglő, Alföldi száüoda. Zombori Ferenc özv. bormérő, a Vízkor saját házában a Fölsőváros 78. szám alatt árvízkárosult. Aházban már az 1870-es népszámlálás bormérést jelöl. Zöld fa vendéglő, Attila u. 9. — Bartók Béla tér sarok, helyén. 1878 őszén ház eladó: „Bővebbet német u. 162. sz. a volt Zöld fa vendéglősnél". A Vízkor Német utcai saját házában, a Palánk 162. szám alatt árvízkárosult: Schwannenfeld György bormérő. Az 1883. évi címtárban a bormérők között van: „Atüla-u. 9." szám alatt. SZN 1878. nov. 13., K 83. 75., Zöld koszorúhoz vendéglő, Attila u. — Tisza Lajos körúti úttest kereszteződése, helyén. Cserzy írja: „A Német utcában (a mai Attüa-utca) a Zöld-koszorúhoz címzett vendéglő, amit vorspont-háznak is neveztek", ennek kapcsán idézzük Lőw — Kulinyit „Ideiglenes imádkozó helyül és községházául kibérelték Johan von Hennsztől a zöld koszorút, mely a német utcában volt, 1839 Szt. György napjától 1841 Szt. György napjáig évi 400 frt házbérért". 1854-ben a Szeged városában lévő polgári bormérő ház tulajdonosok palánki névsorában: „Zöld Koszorú, Hentz János Német utza 2487, árendás Koralek Jos. Kéj hölgy tartó." 1878 elején egy ház eladása kapcsán írják: „bővebbet Rontó Ferenc és Tóth Julianna (Kis Ángyó) tulajdonosoknál német u. zöld-koszorú helyiség". A Vízkor Hencz János örökösök Német utcai házában a Palánk 175. szám alatt árvízkárosult Rontó Ferenc bormérő kéjhölgytartó. Cserzy 178., Tört. tan. 2002. 84., Lőw - Kulinyi 1885. 157., SZH 1878. febr. 17. 13 Lásd 9. jegyzet.
