A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
MEDGYESI Konstantin: „...láthatjuk, hogy szinte már mintha egyenetlenség támadna a városban” A Szent István-szobor vita, 1999.
Dr. Nagy Lajos önkormányzati képviselő: — Ha a mai állapotot nézzük, akkor kijelenthető: jó döntés volt a Szent István-szobrot a Csanád vezér térre elhelyezni. Nemrégen olvastam egy írását Jámborné Balog Tündének, aki azt mondta, a szobor a legjobb helyen van. Ezzel most már nagyon sok ember egyet ért. Remélem, azok is, akik a Szent István térre szerették volna tenni. Nagyfalusi Mária 1990 és 2002 között önkormányzati képviselő: — Mi, akik a Szent István térre szerettük volna elhelyezni a Szent István szobrot, ezt a harcot elvesztettük. A szobor léte persze nyereség a városnak. Lett egy szobra Makónak, amelyet a Csanád vezér téren sokan látnak. Nem jó érzés, hogy Búzás nem azért akart Szent István szobrot, mert tiszteli benne a kereszténység megalapozóját vagy az uralkodót, hanem mert ezzel is magának kívánt híveket szerezni, azzal hogy elmondhassa, Szent István szobor is van a városban. A szobor elkészült, én nem voltam az avatáson, csak hallottam, hogy egy órával később érkezett meg és emiatt ennyivel csúszott az ünnep megkezdése: erre mondják: ugye, Isten nem ver bottal. Martonosi György 1998-tól országgyűlési képviselő (Fidesz): — A Szent István szobor körül kialakult polémia volt az első olyan jelentős megmozdulás Makón, amikor a városvezetéssel szemben egy ellentétes érvelés — megfelelő tömegtámogatással alátámasztva — napvüágra kerülhetett. Ennek a más látásmódnak érzékelhető volt a támogatottsága a városban, s megfelelő sajtónyilvánosságot is kapott az ügy. A szobor nem a Szent István térre került, de messze nem volt ez vesszőfutás, bíztató jelnek tartom. Korábban soha nem kapott ekkora nyilvánosságot, támogatottságot ellenzéki vélemény. Itt megmutatta Makó város lakossága, van egy jelentős tábor, amelyik nem ért egyet a képviselőtestület döntési mechanizmusával. Janka György görög katolikus parókus: — Én azt szerettem volna, hogy Magyarország első katolikus püspökének, Hierotheosznak emeljünk szobrot a városban. Hiszen Makótól 20 km-re, Oscsanádon működött, ott volt a püspöki székhelye a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett bazilikában misézett. Sajnálatos, hogy éppen Katona római katolikus kollégától kaptam olyan választ, hogy csináljuk Szent Istvánnak meg Szent Gellértnek egy szobrot és Hierotheosznak pedig a szobor talapzatára egy emléktáblát. Magam ebben a görög katolikus igények, egyházunk abszolút lekicsinylését láttam. S még egy szempont: mondtam is a polgármester úrnak, ha Hieroteosznak szobrot állítottunk volna itt Makón, akkor eljött volna a konstantinápolyi pátriárka. A város a világ ortodox egyházainak a figyelmébe került volna. Egy óriási ünnepség lehetőségét játszottuk el. Toldi János helyi fideszes politikus: — Egy álló Szent István szobor a Szent István téren, ott a fák árnyékában, nem mutatna rosszul. Attól, hogy ennek a városnak nem volt Lenin szobra, még lehet két Szent István szobra.
