A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

FÁRI Irén: Az iparos gyermekek tanulási stratégiái a két világháború között a szegedi iskolák adatai alapján

A IPAROS GYERMEKEK TANULÁSI STRATÉGIÁI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A SZEGEDI ISKOLÁK ADATAI ALAPJÁN FÁRI IRÉN A társadalmi hierarchiában elfoglalt hely nagymértékben függ az iskolázottság mértékétől. Az iskoláztatás befektetés, kulturális tőke, ami a későbbiekben befolyásolja az egyén mozgási lehetőségét. Jelen esetbe a kisiparosok gyermekeinek iskolaválasztási szokásait vizsgáljuk a különböző szegedi iskolatípusokban, ezzel a módszerrel választ keresve a generációk közti mobüitásra. A szegedi iskolák két vüagháború közötti szervezeti felépítését és fejlődését a Szeged monográfia foglalja össze.

1 A tanulók családi hátterének részletes elemzését és az intergenerációs mobüitás vizsgálatát Karády Viktor — Valter Csilla végezte el a polgári iskolai tanárképző főiskola történetét tárgyalva.

2 A bennünket különösen érdeklő középfokú oktatással a zsidó tanulók tanulási stratégiáit vizsgálva szintén Karády Viktor foglalkozott főként a három fiúgimnázium adatai alapján.

3 A szegedi főreáliskola történetét Péter László dolgozta föl.

4 így indokoltnak látszik, hogy a kisiparosok tanulási, mobilitási stratégiáit vizsgálva földolgozzuk az összes szegedi középfokú iskola, szakiskola, és iparostanonciskola értesítőit, évkönyveit, a témáról szóló összefoglalókat, statisztikákat. Az összehasonlítást az országos tendenciával L. Nagy Zsuzsa tanulmányai teszik lehetővé. Az oktatási rendszer és a mobüitás összefüggésének sajátos vidéki, debreceni adatait Tímár Lajos tárta föl.

6 A települési hierarchia különböző szintjein jelentkező eltérésekre szintén Tímár Lajos keresett választ. Az iparostanoncoktatás makói jeUemzőit Marosvári Attila dolgozta föl. A szegedi oktatásügyet most csak az iparosok szempontjából vizsgáljuk. Az iskolai évkönyvekben a tanulók szüleinek foglalkozásáról egységes szempontú felvételi táblázatokat az 1930-31-es tanévtől közöltek a Budapest székesfővárosi Statisztikai Hivatal besorolási szempontjai szerint. Ezek alapján 37 foglalkozási csoportot használtak. Az adatgyűjtés után a felsorolt szakirodalom alapján az elemzéshez 13 főcsoportot képeztünk, melyeket római számokkal jelöltünk. Az összevont csoportokat esetenként alcsoportokra bontottuk az egyes rétegeken 1 SZABÓ 1994. 535-596. 2 KARÁDY - VALTER 1991. 3 KARÁDY 2003. 92-94. 4 PÉTER 1989. 5 L. NAGY 1994. 7-47, 1997. 32-171. 6 TÍMÁR 1993. 235-247. 7 TÍMÁR 1994. 56-91. 8 MAROSVÁRI 1993.