A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

SIPOS József: Parasztpárok és az impériumváltás Erdélyben

gáltjai voltak jelen. Maros-Torda vármegyéből — a román megszállás miatt — már nem tudtak elmenni.

17 A Kisgazdapárt szervezeteinek gyarapodása 1919 januárjában és februárjában is rohamléptekkel haladt előre a meg nem szállt országrészben. Ugyanakkor vezetősége januárban elismerte: „Az a körülmény, hogy az ország igen jelentékeny részét ellenséges csapatok tartják megszállva, megbénította pártunk szervezését."

18 A MAGYAR GAZDASZÖVETSÉG SZERVEZKEDÉSE ERDÉLYBEN 1918 ŐSZÉN 1918 őszén a Magyar Gazdaszövetség irányítása alatt működő falusi gazdakörökhöz és a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezethez tartozott: „2092 szövetkezet, 468 263 taggal/családdal és 2 400 000 fogyasztóval. A folyó évi szaporulat 385 szövetkezet" volt. A Gazdaszövetség 1917-től megjelenő „A Barázda" című hetilapja előfizetőinek a száma, megközelítette az 50 000-et.

19 A századfordulótól az Erdélyben is kibontakozó gazdaköri és szövetkezeti mozgalmakról igen értékes adatokat közöl Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát... (Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-Homoród mentén) című könyve. Az itt közölt adatok bizonyítják, a helyi gazdakörök és a szövetkezeti mozgalom Erdélyben történt széles körű kiterjedtségét az I. vüágháborúig. Sajnos e könyv sem közölt adatokat a forradalmi, illetve az impériumváltás időszakáról.

20 A Magyar Gazdaszövetség a korábbi erdélyi gazdaköri és szövetkezeti mozgalom szervezeti kereteire támaszkodva 1918. szeptember 29-én a „mezőmadarasi csoportszervező gyűlésen az egész Mezőségben megkezdte politikai szervezkedését. A Mezőség „sokat szenvedett székely népe" nevében határozottan követelték: a „dohánytermesztés megengedését, a kenyéradag felemelését, a bor, a petróleum és cérna kiutalását a földmívesek részére, az iparcikkek maximálását". Követelték, hogy „gondoskodjanak a földmíveléshez szükséges anyagokról és cikkekről, mert különben lehetetlen lesz a saját szükségleten túl valamit is termelni." A gyűlés Fodor Albert földbirtokost választotta a csoport elnökévé, a tisztikar tagjává Orbán Károly földbirtokost, titkárává Kacsó Lajos református lelkészt, jegyzőjévé Fekete Domokos körjegyzőt. November 7-én a Magyar Gazdaszövetség bejelentette a független Magyarország új kormányának, hogy „hazafias kötelességgel támogatja a rend, a vagyonos életbiztonság fönntartásában". Felajánlották, hogy a helyi gazdakörök és szö17 Uo. 1918. dec. 22. 1-2. 18 A Kisgazda, 1919. január 18. 2. 19 Magyar Gazdák Szemléje, 1918. november-december XXTII. évf. 353-354. 20 BALÁZSI Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát... Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-Homoród mentén. Székelyudvarhely, 1995. 21 A Barázda, 1918. október 18. 441. A bizottság tagjai lettek: Balázs Mihály, Kibédi Sándor, Fazekas Pál, Cirják András, Borbély Mihály, Barta Gergely, Nagy Dénes, Kovács János, Jakab István Márton, Szabó József, Vajda István, Nemes Mihály, Jakab Ferenc, Balázs Gergely, Vajda Mihály és Fazekas József gazdák. (E nevek felsorolásával a további helytörténeti kutatásokat kívánom segíteni!)