A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

MIKLÓS Péter: A szeged-alsóvárosi katolikus egyházközösség létrejötte (1921)

nőkké nevezték ki a szegedi kolostor gvárdiánját (elöljáróját, népnyelvünkön gárgyánját). A szerzetesrendek fóloszlatása (1950) után a rendházból szociális otthont alakítottak ki, a ferences testvérek csak 1989-ben térhettek vissza. 2. A minorita rend 1726. április 24-én kapott engedélyt a megtelepedésre a városi tanácstól. Ma is álló fölsővárosi kolostoruk és Szent Miklós tiszteletére emelt templomuk 1767-re készült el Lechner Vencel tervei alapján. 1950-ben nekik is távozniuk kellett a rendházból, amelyet 1991-től a visszatérő piaristák használtak rendház és iskola gyanánt. Az épületet és a plébánia vezetését néhány éve kapták vissza a minoriták.

2 AZ EGYHÁZKÖZSÉG ALAPSZABÁLYA Peéri Bonaventura, a szeged-alsó városi ferences rendház gvárdiánja, az alsóvárosi plébánia ideiglenes lelkésze 1921. október 26-án, 1190/1921. számmal küldte meg Bezdán József püspöki helynöknek Makóra az alsóvárosi katolikus hitközség szeptember 18-án elfogadott alapszabályát és az első megválasztott képviselőtestület névsorát. „A szeged-alsóvárosi hitközség alapszabályait és a képviselőtestület megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet 3-3 eredeti példányban azzal a tiszteletteljes kérelemmel vagyok bátor a Főtisztelendő Püspöki Helynökséghez felterjeszteni, hogy az alapszabályt és a választást jóváhagyólag tudomásul venni szíveskedjék. Tekintettel arra, hogy a képviselőtestület első ülését fontos okokból jövő vasárnapra kellett kitűznöm, kérem az ügy sürgős elintézését, lehetőleg express, minek postai költségét ezennel tisztelettel mellékelem." Peéri kitért az alsóvárosi kántor ügyére is. A kántori állás nem volt betöltve, mert a kegyúri jogokat a várostól a hitközség még nem ve(he)tte át, a szegedi városi vezetők pedig nem akarták rövid időre betölteni az állást, inkább az alakuló egyházközség illetékességébe utalták a kántori állás betöltésének föladatát. A helynök — aki a már Romániához tartozó Temesvárott székelő főpap helyett Makóról irányította a trianoni Magyarországhoz tartozó plébániákat — október 27-én küldte meg 1046/1921. számú jóváhagyását. „Abban az erős meggyőződésben — írta Bezdán József —, hogy az új hitközség az Egyház és a lelkek javára az ősi alsóvárosi plébánia hagyományaihoz méltó áldásos és eredményes működést fog mindenha kifejteni kérem annak Vezetőségére és minden tagjára az Isten áldását." A szeged-alsóvárosi római katolikus hitközség alapszabályát (igazgatásának szabályzatát) 1921 szeptemberében alkották meg. A szabályzat három részből áll. Az első rész meghatározza az egyházközségi szervezeteket (választók, képviselőtestület, tanács), a második a hatásköreiket írja körül, a harmadik rész általános záró rendelkezéseket tartalmaz. A testület neve: Szeged-alsóvárosi Katolikus Hitközség. Tagja: a plébánia területén hat hét óta lakó, vagy ott ingatlannal bíró római katolikus vallású egyén. Az egyházközség jogait és kötelességeit egyház2 Lásd bővebben: BÁLINT Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom. Bp., 1983; PÉTER László: Szegedi ferencesek. Szeged, 1991. (A Somogyi-könyvtár kiadványai, 33.)