A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
FÜREDER Balázs: Sárosi Bella második szegedi szakácskönyve
A szegedi szakácskönyvek karrierje 1876-ban kezdődött Rézi néni (született: Zsalovits Józsefné Doletskó Terézia, helyesen Doleskó Teréz 9 ) Szegedi szakácskönyvével, majd 1890-ban megjelent Szekula Teréz: Szegedi új szakácskönyv című munkája. 10 Őket Kovács Teréz szintén 1890-ben 11 napvilágot látott Szegedi képes szakácskönyve követte. A XX. század elején 1901-ben került a boltokba a „Szegedi szakácskönyv. Leírása azon ételeknek, melyek a Pálfy-féle rózsapaprikával a legízletesebben elkészíthetők". A könyv szerzője ismeretlen és 1911-ig több kiadást is megélt. 1903-ban jelent meg Panni néni: Legújabb szegedi szakácskönyve. 1907-ben már Bella asszony munkáját is olvashatták a háziasszonyok. Ezen könyv második kiadása alapján, minimális módosítással M. Krasznai Elza is összeállította legjobb szegedi szakácskönyvét. 13 A sort végül az évszám nélküli Szegedi-magyar szakácskönyvvel, 14 a Zsenka néni által szerkesztett Szegény asszony szakács-könyvével és az 1928-ban megjelent Móra Ferencné szakácskönyvével (Móra Ferencné Walleshausen Hona) zárhatjuk. 17 Az utóbbi címében szintén nem szerepel Szeged városa, de az íróhoz gyakran látogatóba érkezett szegedi barátok ízlése hatással lehetett a műre 18 (az előbb megemlített könyveken kívül természetesen lehetséges, hogy jelent még meg szegedi kötődésű szakácskönyv, de ezek kiléte egyenlőre ismeretlen számomra). Sárosi BeUa szakácskönyvének előszavában felhívja a háziasszonyok figyelmét, hogy „..., aki rendesen és takarékosan akar főzetni, magának is kell főzni tudnia." (ebből is vüagosan látszik, hogy könyvét a polgárság részére írta). Ezen kívül megtudjuk, hogy a receptek négy főre lettek kalkulálva és a különböző húsokból, illetve nyersanyagokból mennyit kell számítanunk egy főre. Az előszót követően a vásárlás, a főzés és a tálalás során felmerülő kérdésekre kapunk hasznos tanácsokat. tartalma azonos csak a címük változott az évek során. Sz. HlLAIRE Jozefa: Pesti szakácskönyv. Pest. 1864.; Sz. HlLAIRE Jozefa: Képes budapesti szakácskönyv. Bp., 1878.; ZEMPLÉNYI SZABÓ Antónia: Képes budapesti szakácskönyv. Bp., 1888.; MOLNÁR Jeanette: Legújabb magy. nemz. és b. pesti nagy házi cukr. és szk. Bp., 1889.; KUGLER Géza: Legújabb és legteljesebb budapesti szakácskönyv. Bp., 1899. vagy é. n. ezt a változatot 2004-ben reprintben kiadták). A vidéki településeken ez a tendencia csak Szegeden figyelhető meg. 9 A szerző neve az első három kiadásban megtalálható és Doleskó Teréznek hívták. 10 T. B. i. m. 351-352. Szekula Teréz szakácskönyvének megjelenését T. B. helytelenül 1880-ra datálta. 11 KOVÁCS Teréz: Szegedi képes szakácskönyve igazi ritkaságnak számít! A Somogyi Könyvtár tulajdonában van egy 1902-es kiadás, de egy nevének elhallgatását kérő magángyűjtőnél rábukkantam egy 1890-es példányra. 12 Panni néni szakácskönyvének az alapját Rézi néni szakácskönyve képezi. 13 A könyv évszám nélkül, Budapesten a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. kiadásában jelent meg. (Sárosi BeUa kiadójának a tulajdonosa Tolnai Simon volt, és feltételezhetjük, hogy a szerző halálát követően a kiadó keresett magának egy új embert és Bella asszony már ismert könyvét, azonos címen újból kiadta.) 14 Feltételezések szerint a könyv a XX. század elején jelent meg. 15 A könyvet Szegeden adták ki évszám nélkül. 16 A könyvről tudnunk kell, hogy ez az első magyarnyelvű anyaghányados szakácskönyv, 1949-ig adták ki és minden kötete Pesten jelent meg. 17 T. B. i. m. 353. 18 DRAVECZKY 1987.
