A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Zászlószentelő szegedi polgárok a millennium idején. Zászlórudak díszszögein szereplő névsor közlése

ZÁSZLÓSZENTELŐ SZEGEDI POLGÁROK A MILLENNIUM IDEJÉN Zászlórudak díszszögein szereplő névsor közlése KATKÓNÉ BAGI ÉVA A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményének feldolgozása 2002-ben nagy gyűjteményes kiállításban és egy katalógus megjelentetésében csúcsosodott ki.

1 Azóta a nagyméretű zászlók tárolása megfelelő nagyságú tálcákon történik savmentes papír között, fény, por és egyéb kártevő tényezők kizárása mellett. E munka elvégzése után irányult figyelmünk a rudakra, amelyek megannyi információt tudtak még szolgáltatni. A rajtuk levő asztalos- és ötvös-munkák hűen illeszkednek a 19 század minden téren igényes világába. Az általában 4-5 méter hosszúságú rudak és a rajtuk levő esztergált díszek, a rudak felületét beborító fém-címerpajzsocskák és a zászlórudak végét díszítő zászlócsúcsok pedig a korabeli kézművesipar magas színvonaláról tanúskodnak. Az ábrázolások a kereszténység és a nemzeti jelképek sokaságából válogatnak. A zászlórudak közül 13-at borítanak vésett nevekkel ellátott címerpajzsocskák, melyek jelen tanulmányunk tartalmát adják.

2 A hosszú összetett munka során több ezer nevet tártunk fel. A kialakult körkép főleg a millennium idején élő szegedi polgárok gyülekezetét mutatja, akik a szorgos hétköznapokat ünnepekkel koronázták meg, és a védegyleti szerepvállalás meUett, esztétikai, társasági igényeiket is kielégítették. A szegedi nagyárvíz pusztításának idején már a kiegyezés szította szellemiség uralkodott a városban és a millennium idejére palotasorok, széles sugárutak, rendezett terek nőttek a semmiből. A hétköznapok munkája méltó hátteret teremtett az ünnepek lebonyolításához. Az ünnepek világának éke ebben az időben is a zászló volt, és ennek megfelelően a zászló születését a közösség minden tagja fokozott figyelemmel kísérte. Aki nem az elkészítésében vette ki a részét, az a díszszögek megvásárlásával járult hozzá a létrejöttéhez, s a város olvasó közönsége időről-időre tájékoztatva is lett az újságok hasábjain a zászló készültségi fokáról, míg el nem érkezett a nagy nap — a zászló szentelése. A népes zászlószentelő menetben azután, az ország meghatározó személyiségei mögött vonult a város apraja-nagyja, hogy ott tolonghasson a templomban, megnézni, az ünnepélyes szertartás utáni „szegezést". A zászlók birtokbavétele országosan egységes forgatókönyv szerint zajlottak, melyek az egész város érdeklődésének középpontjába kerültek. A korabeli sajtóban jó előre tudósítottak az eseményről és a lázas készü1 Katkóné Bagi Éva - Orbán Imre Két évszázad zászlói 2 T.67.42.1.; T.67.43.1.; T.67.44.1.; T.67.45.1.; T.67.47.1.; T.67.58.1.; T.67.64.1.; T.67.65.1.; T.67.66.1.; T.80.17.4.; T.82.47.2.; T.82.51.5.; T.2005.76.1.