A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

vadászati szakíró, aki e táj szépségeit mindig nosztalgiával ecsetelte az írásaiban. 1892. június 19-én Dessewffy Sándor (1834-1907) csanádi megyéspüspök Teleki György társaságában volt Kamaráson. Itt járt Balázs Béla (1884- 1949) író, és az ő ösztönzésére Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző és népzenekutató is ide látogatott. Továbbá Tömörkény István (1866-1917) és Móra Ferenc (1879-1934) írók (Móra Horgoson a Pince utca bal oldalán az utolsó előtti háznál lakott. Ezen a helyen ma már új ház áll.). Lányi Béla (1879-1918) botanikus, tanár is jó néhányszor bejárta e tájat (1914-ben jelent meg a Csongrád megye flórájának előmunkálata című műve, amelyben Horgos-Kamarás-Királyhalom kutatása is szerepel.) stb.

48 Kamaráserdő délkeleti oldalán volt a Láda-tó, amely a Tisza egykori árterületéből képződött. A tó egykori határai: keleten a Tisza (ez ma a Holt/Tisza) és az egykori Tisza-Szentpéter falu (ma szerb katonai megfigyelőtorony van a helyén), északon a Szentpéter-, illetve a Reök part húzódik a folyó semlyékes torkolatáig (a medrében ma szántóföld van), délen Martonos település határa és a Görbe ér, nyugaton a Budzsáki part és az újratelepített Horgos határa — valamint a Kamarási erdő. A Reök Iván folyammérnök, a korábbi lecsapolások folytatásául általa lecsapolt tó helyén ma a Nagy-rét van (A déli területeket Ormódy Béla parcellázta — e terület mai neve Ormódy rét,). A Láda tó egykoron több mint 1000. kataszteri hold területet foglalt el, és rengeteg sirálytól volt hangos. Figyelem lekötő volt, ahogyan a partok szélén a szürke gémek álldogáltak, és a szemet gyönyörködtették a szárcsák, az atlasz mellényű vöcskök, és ki tudja még milyen madarak. Mára az egykori Láda tónak csak egy kicsiny része maradt meg, a Kender-tó. Az ártéri tóban, ovális alakban terült el a Láda-sziget, amely a lecsapolások előtt víz alatt volt, körülbelül 250-300 kataszteri hold, erősen szikes, és éppen ezért jórészt teljesen terméketlen talajú területet tett ki. Szárazabb években, amikor a szigetet nem fogta körül teljesen a víz, két helyen lehetett megközelíteni szárazon: a déli oldalon, a budzsáki major alatt, a zsilip-parton keresztül, valamint az északi oldalon, a Reök major gátpartjának az útján.

4 A századfordulón a Láda-szigeten lóversenypályát létesítettek magas lelátókkal, és körül rózsafákkal beültetve. A lovassportkedvelők tömegesen özönlöttek ide, a versenyeken pedig fogadásokat lehetett kötni.

50 (A II. vüágháború ideje alatt a Láda szigetet katonai reptérként használták.) Később tervben volt a szegedi villamosvasút kiépítése is Kamarásig, de csak a Kecskés István (Ságvári) telepig jutottak el. Ekkor közbeszólt a történelem, Trianon.

51 1906-ban egész Magyarországon sztrájkok zajlottak. Az aratás megkezdésekor Reök Iván aratómunkásai is beszüntették a munkát, magasabb napszám és komenció végett. Végül békés megegyezéssel 50 % munkabéremelést értek el. A későbbi évek mozgalmai szervezetlenek voltak, csupán zavargásokra, katonai 48 Szegedi korabeli lapok, Qásd a szegedi Somogyi Könyvtár állományában.) 49 LAKATOS, 102-107. oldal. 50 ENGEL L. (1905), 98-99. o. 51 TICHY. 52 GÉCZI-LABÁDI-G. TÓTH, 146-153. oldal.