A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

NAGYGYÖRGY Zoltán: A Horgos melletti, egykori Kamaráserdő nyomában. Kamarás-puszta, Kamarás-erdő, Kamarás-fürdő, Kamarás-telep

geden, az Oskola utca 23 alatt levő palotát építtette, és az 1847-ben ott alapított híres cégről Kossuth Lajos kormányzó is elismeréssel szólt.) a közismert órásvillát (Ez a villa felújítás alatt áll.). Ezen villával átellenben Erdélyi Mihály (1853-1930) átalakított villája áll. Aztán az Orgonás út délnyugati oldalán párhuzamosan az erdőre vezető Wangelt úton (mai neve Erdő utca) Wéber István bíró úr kicsiny villája küszködik az idő vasfogával. Párhuzamosan a déli oldalon még egy kisebb harmadik út is volt, a Nizgelt út (mai neve Akácos utca) amely szintén az erdőre járt le. Martfűpusztán született Jedlicska Béla (1860- 1936), szegedi császár és királyi közjegyző, aki Vass Imre (1865-1933) erdőszéli villáját vette át, amelynek ma már szintén szántóföld van a helyén. Végül is a szórvány-villák az Orgonás út villáival együttesen, századfordulón mintegy ötven szebbnél-szebb villa ékesítette a tájat.

38 Kamaráserdőnek 1910-ben 56 állandó lakosa volt.

39 Az Orgonás út villasorán 1902-ben kiépült a környék első vízvezeték-hálózata, víztoronnyal az utca kereszteződésénél, és egyes villákban már angol WC is működött. Mind ezek mellett az indóháznál és a villasoron már gázvilágítást is működtettek. Az indóháztól az Orgonás út kezdetén csillag forgókapun keresztül lehetett a villasorra jutni, ugyanis ezt az utat sétánynak használták. Ide kocsival nem lehetett behajtani, a kocsik a feljebb említett Wangelt úton jártak. Fénykorában végighaladva az Orgonás úton, majd a villákat az erdőtől elválasztó Kárász Géza ásatta vizesárok hídján, szintén egy csillag forgókapu volt.

40 Továbbhaladva, a főúton kétoldalt fenyőerdő volt, ahonnan virágágyásokkal szegélyezett kanyargós oldalsétányok vezettek. A délnyugati részen 1892. május 7-én teniszpályát is nyitottak, és közelében felépült egy üveg-virágház. Az út ezen oldalán volt fából megépítve a kisvendéglő, ahol az egyszerűbb polgárok szórakoztak. Itt volt Bata bácsi - Kamarás erdőőrének is lakása, aki fáradhatatlanul puskával a vállán járta az erdőt és felügyelt a rendre. Aztán a főút lejtős részen tovahaladva, az összeérő fák koronájából kialakult alagút vezetett a mesterséges tóhoz, melyet ártézi-kút vizével töltöttek fel. A csónakázó ártézi-tó keresztbe metszette a parkot. Az artézi kutat a Bagolyvár mellett fúrták, onnan folyt a tóba, és csöveken elvezetve a nyugati oldalon létesített fürdőmedencébe. A fürdő hideg és meleg termálvízzel is rendelkezett. A tó tükör tiszta átlátszó vízében, melyben halak úszkáltak, felette ívelt facölöphíd vezetett keresztül, és oldalról még másik kettő, amelyek a kisebb fenyves (mű)-szigeteket kötötték össze. A fő cölöphíd előtt balról volt a csónakház, ahol csónakokat lehetett bérelni (A csónakoknak női nevük volt, amit 1920 után folyó nevekre cseréltek.). A csónakház melletti magaslaton hajóhinták lengtek, ahol mindég nagy volt a forgalom, akárcsak a mellette lévő cukorkaárus bódéja előtt, ahol a gyerekek nyüzsögtek.

41 1892. május 29-én, a híd belső baloldalánál, a Bagolyvár mellett megnyílt Ormódy nagy egyemeletes vigadó és szállodája, ahol a 38 Korabeli képeslapok és fényképek gyűjteménye (a szerző tulajdonában). HABERMANN 37, 123, 126, 210-211, 291-292, 299. oldalak, Csongrád Megyei Fiók-Levéltár, Hódmezővásárhely, 1879, 1893, 1909-es kateszteri térképek, KANCSÚR, (Kamaráserdőn született), CZALBERT, FoDOR, TiCHY, VASS, A szerző területismerete és határbejárása. 39 GYE TV AI, I. 40 KANCSÚR. 41 GYŐRI, 619-628. oldal., GELETA.. 6, 85, 88-89, 123. oldal. KANCSÚR.