A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM SZEGEDI ÉTLAP ÉS MENÜLAP KÜLÖNLEGESSÉGEI Az étlapok és menülapok különleges helyet foglalnak el a történeti források so­rában, mindegyikük egy-egy képzeletbeli gasztronómiai időkapszula, mely elröpít minket a régen letűnt korok terített asztalaihoz, s hozzá segítenek minket a rohanó évszázadok étkezési kultúrájának részletesebb megismeréséhez. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum az 1870-es évektől kezdve gyűjti a menülapokat és gyűjteménye kb. 20 ezer darabra tehető, melyből mindösszesen csak 200 darab tehető a 19.századra. A dualizmus korára tehető menülapok és étlapok igen cse­kély számban álnak tehát rendel­kezésünkre. Szeged dualizmuskori étkezé­si kultúrájáról, egy menülap, va­lamint egy étlap maradt ránk. A menülapok ritkasága miatt, va­lamint a vendéglátós mozgalom leírása során, a Szegedi Országos Pincérkongresszussal kapcsolat­ba hozhatósága miatt számunkra a Menülap az értékesebb. Ez az 1895. október 8-10. között meg­tartott kongresszus zárónapján, egyúttal annak a fejlécben is megemlített zászlószentelési ün­nepséget követő Kass János által szolgáltatott díszebéd emlékére készült. A második melléklet szintén a Tisza Szállodából származik és annak dombornyomásos védje­gyével ellátott étlapját láthatjuk. Körülbelül a századforduló első évtizedére, Juránovics Ferenc igazgatásának idejére tehető nyomtatása. A balra látható képen pedig az étkek megálmodója és megvalósítója, Juránovics szakácsa, Cinhober Ferenc a ,Fogadó című szaklap munkatársa látható. Mielőtt a Tiszába jött, a „Vadászkürtben", Budapesten végezte tanonc­ságát. Cinhober Ferenc 186 Ezeken a menü és étlapokon kívül még a harmincas évekből, van egy Tiszás, egy Hungáriás és egy Hágis étlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom