A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

Végül a vidéki pincér egyletek hangja, csak meghallgatásra talált Pesten. 1895. március 26-án végre megtartották a budapesti pincér egylet, s a budapesti kávéssegédek köréből kiküldött 12 tagú bizottság első érdemi ülését, melyre meghívták az összes pincér-egylet, valamint nyugdíjalapot gyűjtő és szervező bizottságot is. A budapesti bizottságon kívül a szegedi, szabadkai, szombathelyi, debreceni, soproni, sátoraljaújhelyi, nagyváradi, máramarosi, szigeti, szatmári bizottságok képviseltették magukat nagy számban. A Szegedi Pincér Egyletet négy tag képviselte, Juránovics Ferenc az egylet elnökének vezetésével. Emellett a nyugdíj szervező bizottságot Kass János társelnök, valamint Tóth Endre előkészítő bizottsági elnök képviselte. Őket Sugár Mihály és Salamon János bizottsági tagok támogatták működésükben. A Pincér Egylet elnökéhez Keth Károly pincér egyleti pénztárnok, Popper Mihály és Hódos György választmányi tagok csatlakoztak. A Ferenciek bazárában megrendezett értekezlet kedélyes hangulatáról a kávéssegédek körének elnöke Nérey Dezső, valamint a Budapesti Pincéregylet elnöke Böhm Emil, az értekezlet társelnökei gondoskodtak. Mivel azonban a központi nyugdíjintézet ügyvitelét, szervezeti felépítését érintő kérdéseket nem tárgyalták meg, ezért ezt az értekezletet inkább a vidéki és budapesti érdekek egymáshoz közelítésének és a szegedi országos konferencia előkészítésének tekinthetjük csak. A hazai vendéglátóipar története szempontjából sokkal fontosabb megemlékeznünk az 1895 őszén Szegeden megrendezett országos pincérkongresszus lefolyásáról, hiszen bár az ügy kimenetele ideiglenesen zsákutcába fog futni, de ez a konferencia már csak megrendezése minta értékű lebonyolítása folytán is, a vendéglátás magasiskolájának országosan is példaértékű meglétét bizonyítja városunk korabeli vendéglátásában. Másrészt viszont a szegedi szervezetek, és vezetőik országos presztízsét, az ügy érdekében hozott erőfeszítéseik mértékét szimbolizálja az a tény, hogy éppen Szegeden tartották meg a mozgalom első szakaszának legnagyobb horderejű kongresszusát. A konferencia eseményeinek részletesebb ismertetését annál is inkább helyénvalónak tartjuk leírni, mivel az itt született határozatok, kérdés fölvetések világítják meg legjobban a dualizmuskori vendéglátóipar visszás helyzetét, megoldásra váró problémáit. Az 1895. október 8-10. között Szegeden megrendezett Országos Pincér Kongresszus nem kisebb célokat tűzött ki, mint „a pincérségnek iparággá való emelése, pincértanonc iskolák létesítése, a helyszerzőknek kebelbéli rendszeresítése", de mindenek előtt a pincér nyugdíjalap rendezése, körüli bonyodalmak megoldását. Ez nem egy egyszerű kongresszus volt, hanem egyben a Szegedi Vendéglősök Ipartársulatának zászlószentelése is. Az események fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a 25 országos Pincér Egyesületen kívül, olyan prominens közéleti személyiségeket is meg138 Mivel a nyugdíjintézetet érintő fontosabb ügyek megtárgyalását az elkövetkező szegedi országos kongresszus hatáskörébe utalták, itt hely hiányában eltekintek annak részletes leírásától. Inkább csak megemlítem, hogy itt határozták meg a különböző egyesületek szavazati arányát, mely szerűit a vidéki testületek egy, a budapesti két együttes testület kiküldöttei pedig egy-egy szavazatot azaz összesen 12 szavazatot fognak képviselni. Továbbá, a számkezelést ületőleg, elhatározták, hogy a begyült pénzeket bár Budapesten az Első Hazai Takarékpénztárban fogják központosítani, de az egyes egyesületek külön-külön számlát fognak kapni Az értekezlet részletes lefolyásának leírásához lásd Ért. 1895. II. évf., 5. sz. márc. 25 címlap.