A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében
tölteni, de szükség esetén ezt a számot akár 10.000- re is föl lehetett, volna vinni. 126 Az ipartársulat szikvíz gyára nem az első volt Szegeden, 127 de a korszak országos tendenciáit követő visszaélések nyomán, annak megakadályozására, illetve megelőzésére országszerte alakuló vendéglátós szikvíz szövetkezetek közül az egyike volt a legkorábbiaknak az Ipar utcai szegedi gyár (későbbi Szegfű utca 10.) 128 Sikerének mi sem lehet jobb jele, hogy helyi „monopóliumát" Wertheimer Adolf polgár utca 7. szám alatti szikvíz gyárán kívül senki más nem zavarhatta meg Szegeden, huzamosabb ideig. 129 Harcok az Országos Pincér Nyugdíjegyesület megvalósításáért A szegedi vendéglátóipar első szociális intézménye az 1865-ben alakult Szegedi Pincér Betegsegélyezö Egylet. Ez a szervezet, amint elnevezése is árulkodik róla, azzal a céllal jött létre, hogy az egyleti tagokat betegségük esetére a kórházban, vagy az illető saját lakásán gyógyítatni; utóbbi esetben az egyleti orvos gyógykezelése alattnapi segélyben részesüljön, melynek értéke a 80-as évek elején 40 korona volt. Ez időben, az egyletnek 40-50 fő közötti taglétszáma volt, mely akkor a pincér szakmában Szegeden foglalkoztatottak legnagyobb részét lefedte. Az egylet elnöke ekkor a híres kávéház-tulajdonos Strőbl József volt, míg alelnöke 126 Értesítő 1894. okt. 21. m 2. p; 1895. március 10. 1-2 pp. 127 Hiszen Okernyi Gyula már 1869-ben társult egy szódavíz gyárossal, aminek következtében a Hétválasztóban saját szódagéppel készítette a szódavizet, melyet üzletében szifonokba töltve árusított. Azonban a naponta ezer szifon megtöltésére alkalmas gépezetet, már egy év multával eladásra ajánlotta. Talán épen Wagner József özvegye vásárolta meg a gépezetet, mivel kevesebb, mint két hónap elteltével, már mint a város egyetlen szódavíz eüátójaként reklámozza a Wagner Szállót, dr Eröskövy Antal városi főorvoson keresztül, aki altesti bajokra, aranyeres bántalmakra, valamint görcs és gyomorfájdalmak eüen javasolta, étvágykeltő hatása meUett. Majd a szegedi címtárakban 1879-ben feltűnik Szabó Lajos szódavíz gyáros. Sz.H. 1869. június 13. 6.p.; 1870. június 19.; 1870. augusztus 21.; FARKAS: 1879. 59. p. 128 A visszaélések mibenlétére vüágít rá a szikvíz gyártás védelmében hozott 110.461/1894. számú miniszteri rendeletet 12.,13.,25. §-ai. Az első a szódavízzel töltött palackok, szifonok, valamint száüítókocsik tisztaságáról szólt. A második a gyártó cég nevének az üvegeken való felüttetéséről, más cég nevének alkalmazásának tilalmáról intézkedett. Míg az utóbbi paragrafus a szankciókat közű: mely száz forintig terjedő pénzbüntetést, ismétlődő esetben 8 napi elzárást vonhat maga után. A rendeletek védernyőjének elégtelen voltát hangsúlyozzák az egyre szaporodó karteüszerű véd szövetkezetek, mint példám a Budapesti és Budapest-környéki Szikvíz Gyárosok Egyesülete, mely 1895 májusában alakult meg az ipar berkein belül mutatkozó visszaélések meggátlására. A tisztességtelen verseny eüeni küzdelem jelszavával már 1893 őszén megkezdődött a budapestiek mozgalma. A szövetkezet céljaként a visszaélések csírában való elfojtását és a vevők minél tisztább szénsavas vízzel való eüátását nevezték meg. Az egyesület szabályzata viszont egyértelműen a szabad verseny és a fogyasztói érdekek ellen hat, ha figyelembe vesszük, hogy például megakadályozzák a vevők gyáros cserélését. Azonban a szegedi folyamathoz hasonló példák is adódnak szép számmal, mint például a pécsi, ahol a szegedihez hasonlóan a helyi vendéglátóipari szakemberek vették kezükbe ezen iparág irányítását a pécsi vendéglősök szikvíz szövetkezetének megalapításával, melynek 1895 júniusában tartották alakuló közgyűlését Müllner Alajos elnökletével jÉrt.1895. június 1. 6. p.; ÉH. 1895. máj. 16. 3-4. pp.; Ért. 1895. július 5. p. 129 WEINMANN 1898, 207. p.; VOGEL 1907,101. p.
