A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

szabaddá lesz a kerék, a hátsó sípolásra ki van adva a jel a továbbhaladásra. A kocsis ostorával legyint egyet a ló farára, kürtölve a megindulásra." Az oroszlán utca felöli oldalon, a Krausz M. felírat hirdeti, hogy az épület tulajdonosa árulja leszállított áru ruházatait, üzletében a kirakatban láthatunk pl. rugós orosz lakk, borjúbőr és betétes lakcipőt 3frt-ért, férfi és gyermek kalapokat 75 koronától, nyakkendőket 10 kr.-ért, fiú posztó-,trikót és loden ruhákat 2ft 75 kr.-ért és még sok más ruhaneműt.

123 Viszont ha balra tekintünk a kirakatokon át a szálló fényesen berendezett kávéházába látunk. Térjünk hát be, végre a Hotel de L'Europe fölirattal szegélyezett, sokat sejtető kapun. A tágas fogadóteremen és a pihenő díványokkal szegélyezett részein áthaladva kukkantsunk be egy szobába, milyen annak berendezése. „Mosdóvíz, törölköző, fésű...álló nagy tükör a szoba sarokban, fekete körtefabútor, mosdószekrény, almárium, kerevet, bársony szőnyeg díszeleg benne... Címnek megfelel a szoba, az európai eleganciauralma." A szálloda lépcsőházában, folyosóin nagy a jövésmenés. „Bérszolga dereka ropog, nagy teher súlyától izeg, mozog. Hol ide, hol amoda lökődik édes terhe vitelében... csehországi mosóedényt cipel a szobacicus" (=szobalány, a szerző)... „Csengő szóra ezüst tálcán hozza a pincér a vizet. Most pedig nézzünk át a szálló híres étteremébe. „Étterem úszik a fényárban, pincérsereg glédában áll szalon ruhában . Asztalok sora, telve csinnel, étlap szolgálva pincérkészséggel... Civilek tisztek vegyest ülnek asztal körül, eleven kedéllyel. Ajakmozgás egész teremben, evés, ivás az öröm benne. Fecskefarkos pincér tipeg- topog, hajlik pancsszóra." A fizetőpincér jutalma a pontos kiszolgálás után rendesen 5 krajcár. Juránovics az étterem elegáns berendezésén kívül mindig nagy gondot fordított a kiválló szakácsokra így került üzletébe a magasan képzett Lichtenstein Ödön is Qásd a függelékben). Aki miután Kolozsváron kitanulta a szakmát, a budapesti, és speciális erdélyi ételeiről ismert Vidovits-Vendéglő konyháját vezette, majd öt évig vezető erdélyi (brassói, besztercei) üzletben dolgozott, míg végül Juránovics Európa Szállójába került, aki az 1900. évi párizsi világkiálhtáson felállítandó vendéglőjében is alkalmázta ot. A szálló egy kis négyszögletes virágos udvart is körbeölel, ahol „folyondár kúszik a falra, kígyós zöld levelével. Est hűse, udvar zöld színe, virág illata" szolgálja a vendégek kikapcsolódását a nyári szezonban. Haj de a kávéház felől már ide hallik, hogy „húzza a cigány a víg nótát, nyalka honvédtisztek újrázzák a csárdást. A szórakozás verseny folyik, elegáns kávéház termeiben... Csinos kaszszirleány ül az emelvényen, kávéház oltárán, kiváló szépséggel. Udvarló van elég, bók van mondva bőven. Sátresz, konyak, szilvórium, vanília, borovicska, rosztopcsin kis üvegekben, fölállítva körben ülnek. Kurmacher szelíd szava hangzik, a 122 KRIKKAY 1889. 214-216 pp. Az Európa Szálló homlokzatát lásd a függelékben. 123 Krausz hirdetése a HM 1889. számában. 124 A világkiáUítást követően hosszabb időt töltött külföldön, ahol behatóbban tanulmányozta a francia és angol szakácsművészetet. Innen hazatérve Szatmáron az újonnan épült Pannóniának lett három évig a főszakácsa, majd a Temesvári Hungária Szállodának. Mindamellett pedig a Fogadósok szaklapjának szakértője. F.V.K.P.A 1905. 277-279. pp. Fotóját lásd a függelékben.