A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)
BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében
Az árvizet követő évben még csak 5 szálloda: az Okerny Gyula vezette „Hétválasztó fejedelem" a fekete sas utcában, a szintén ugyanitt található „Fekete Sas Szálló" Kass Vencelné vezetése alatt, a Móga Anna vezette „Nemzeti Szálloda" a Dugonics téren, valamint a Stark Gábor irányítása alatt álló „Magyar Király", a Ferenc-tér és a budai országút szegletén, valamint a Juránovics és Sonnleitner közös bérleménye a „Hungária" az Oskola utcában. Az öt szálló közül ez időben még mind forgalmára, mind berendezésére és szobáinak számára (38 elegánsan berendezett szoba) nézvést a Hungária emelkedett ki magasan a többi közül. A szálló vezetői az épület kiváló adottságaira : a posta-, távírda és gőzhajó állomás közelségére, valamint két nagy terme által nyújtható lehetőségekre (társas estélyek, hangversenyek, táncestélyek) alapozva próbálta a leendő vendégeket megnyerni. Másik közismert szállónk a Hétválasztó, áraival (szállás 80 krtól fölfelé), kiváló magyaros konyhájával, valamint elérhetőségével (a szállótól az Indóházig saját omnibuszjáratokat indított) próbálta megőrizni versenyképességét. Ugyan így szép étteremmel és udvarkerttel, valamint istállóval rendelkezett a pilseni söröket is kínáló Nemzeti Szálló kilátással a Dugonics szoborra. 73 Az elkövetkező három év viszont jelentős változásokat hozott. Sonnleitner megvált társától és immár egyedül vágott neki az újonnan épült első igazán nagyvárosias szálló az Európa vezetésének. A Nemzeti Szálloda élén pedig immáron Steinmannt találjuk. A Fekete Sast pedig már névleg is a fiatal Kass János vezeti. A korábbiakban említett 5 szállón kívül egy tiszavirág életű hatodikat is megemlít a címtár „Páva" néven a Csekonics utca 2 alatt. Sonnleitner új üzletével komoly alternatívát nyitott régi üzlettársa ellenében. Klauzál téren fekvő szállója, teljesen újonnan, és elegánsan berendezett szobákkal, étteremmel, és kávézójával méltán vált a város első szállójává. Bár szobáinak száma, mely még csak 30 volt, jelentősen (a Hungáriáé 38) elmaradt tőle, de így is a második legnagyobb vendéghellyel rendelkezett. Könnyen elérhető volt, hiszen omnibusz megállóhely volt a bejáratánál. Továbbá hetente kétszer, esténként a szegedi első zenekar szolgáltatta a zenét. 74 Kuriózumként megemlíthető még, hogy a Boldogasszony sugárút és a Vaspálya utca sarkán elhelyezkedő „Korona" kávéházban is meglehetett szállni (24 órára 50 krjával, a társas szoba személyenként 30 kr.) A századforduló viszont egészen más képet mutat, ekkora már Juránovics átvette az Európa irányítását (1888) és kibővített szállodáját Szeged legelső vendéglátóipari intézményévé tette. Az Európa 52 kényelmesen berendezett vendégszobájával, melyet 1 forinttól emelkedő árú napi díjjal lehetett kivenni, az 1886ban megnyílt, és Kass János által felvirágoztatott Tisza Szálló követett, 50 vendégszobával (ebben az időszakban már Bereczky Lajos, majd Marchai József vezette). Mindkét szálló omnibuszokat indított az állomásra érkező vendégek elé. Változatlanul számolni kellett a Fekete Sassal, melynek ez időben 36 szobája volt. Igen kedvelt nyári mulatóhelye, május elejétől szeptember 15-ig minden nap az első budapesti daltársuíat előadásával, s magyaros konyhájával fogadta vendégeit 73 FARKAS 1879, 62. p. (valamint a 72 oldaltól hirdetések). 74 FARKAS 1883, 96, 100, 123, 149, 75 Uo: 179. p.
