A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

verseny műsorszámaiból: A bolygó hollandi, Wagner Istenek alkonyából a gyász induló, Ekkehard, valamint Schumann és Beethoven egy-egy darabja is szerepelt a hangversenyen. A hangversenyek és térzenék népszerűségét kihasználó vendéglősök állandóan foglalkoztatott zenészei voltak a 46.gy. ezred zenekara. Velük párhuzamosan pedig a magyar királyi 5-ik honvéd gyalogezred zenekarának szerepeltetéséért versengtek a Kass, az Európa, a Tisza a Próféta stb. Egy valamit is magára adó vendéglőben, kávéházban nem volt olyan nap, hogy ne szóljon valamelyik katona zenekar, vagy a század végén oly nagy népszerűségnek örvendő két cigánybanda az Urbán Lajos, valamint Erdélyi Kálmán zenekara.

52 A fönt felsoroltak mellett, a szállodák igen fontos szerepet töltöttek be a különböző egyletek életében is. Ezeknek jól bejáratott helyeik voltak, és más és más helyet részesítettek előnyben nagyobb rendezvényeik, báli mulatságaik lebonyolítására. Csak néhány példaként álljon itt, hogy a Csónakázó Egyletnek, valamint a Szegedi Háztulajdonosok Egyletének legemlékezetesebb estélyit az Európában, a Városi egyesületnek a Kassban, a Kereskedő-ifjaknák, a Szatócsok Szakegyletének, a Szegedi Kiskereskedők Egyletének, a Szegedi Leány egyletnek, (de még a vendéglátósok báljait is) pedig a Tiszában tartották. Ezen kívül, számtalan egyletnek szegedi szállodákban, vendéglátóipari intézményben volt a székhelye is. Itt helyszűkében csak néhányat említve. Az Önkéntes Tűzoltó Egyletnek, például a régi Hungáriában (az Iskola utcairól van szó) volt az egyleti irodája, és itt tartotta alakuló közgyűlését is 1870. nov. 27-én. Később pedig, miután Juránovics lett a szálló vezetője, egyúttal az Önkéntes Tűzoltó egyletnek is főparancsnoka lett, az üzlet elhagyása után pedig, először parancsnok helyettesi, majd később már csak ellenőri funkciókat töltött be, de ekkorra már az egylet helyisége is máshova került. Másik népszerű egyleti székhely volt még a Tisza, ahol a Magántisztviselők Egyesülete volt, vagy a Kass Vigadó melyet „A Szegedi Tisztviselők Otthona Egyesület", a Lloyd társulat, valamint a Diana Vadász Társaság is székhelyéül választott (ez utóbbinak az üzlet tulajdonosa még pénztárosa is volt egy időben).

53 A SZEGEDI VENDÉGLÁTÁS STATISZTIKAI ELEMZÉSE A 19. SZ. UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN Szeged vendéglátó-ipari történetének, tanulmányozása közben óhatatlanul is felmerülhetnek olyan megválaszolásra, és érdeklődésre is számottartó kérdések, mint, hogy: Mekkora erővel bírhatott Szeged gazdaságában, a vendéglátóipar? Mely vendéglátóhelyeink bírtak a legnagyobb presztízzsel, vagy volt legnagyobb forgalmuk. Kik voltak a szegedi vendéglátás történetének legmeghatározóbb alakjai, és vajon milyen mutatók alapján alkothatunk ítéletet? A számos lehetséges mérési tényező közül most csak hármat ragadok ki, vizsgálataim céljaira. Gazdasági szempontból vizsgálva a kérdéseket, a legcélrave52 A híres szegedi cigányprímásokról később külön tanulmányt kívánok írni. 53 SzH. 1870. nov. 2. 3. p.; SzH. 1870 nov. 27. 5. p.; FARKAS 1883. 55. p.; ENDRÉNYI 1898. 156, 160, 162 pp.; VOGEL 1907. 194. p.