A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

alapján tovább szűkítettem. A Juránovics család első, levéltárilag dokumentált megjelenése Szegeden, 1870-re tehető. Ekkor, 1870. október 9-én (és nem a Habermann által közölt szeptember 16-i napon) született Szegeden, az immáron harminc éves Juránovics Ferenc és felesége Trinocki Ágota második fiúgyermeke Juránovics Gyula.

12 Az apa neve után elkeresztelt idősebb fiú, Ferenc, két évvel korábban, 1868-ban látta meg a napvilágot, a családi sírbolt tanulsága alapján. Az első fiúgyermek születési anyakönyvét viszont nem lehet megtalálni a városi levéltárban. Ami arra enged következtetni, hogy, vagy 1868 után, vagy még ez évben, a gyermek születését követően érkeztek Szegedre, de semmiképpen korábban. Abban Habermann és Cserzy is egyetért, hogy az egykori vendéglátóhelyeiről híres, ma Fekete Sasnak nevezett utcában kezdte meg Szegedi vendéglátós pályafutását. A Hét Választó nevű kávézóban és fogadóban, ehhez Habermann még azt is hozzá teszi, hogy „először talán szálloda portásként". A szegedi pályafutás kezdetének, helyére vonatkozólag, más független források ismeretében elfogadhatónak tűnik Habermann megállapítása, viszont a betöltött pozíció tekintetében ténylegesen, csak hipotézisről beszélhetünk. Két név, Okernyi Gyula és Ferencsevics György neve kapcsolhatja a Hét Választóhoz. Visszaemlékezéseiben már Szigethy Vilmos is a Juránovics és Ferncsevics kettős által vezetett Hétválasztóról beszél. Melyet csak alátámasztanak, Knotik Mártának a Szegedi Híradó 1874. áprilisi, szeptemberi számaira támaszkodó adatai, melyek szerint 1874 tavaszán Juránovics már a Hétválasztót is Ferencsevicscsel közösen bérelte, majd szeptembertől Ferencsevics György egyedül. Talán nem alaptalan az a föltételezésem, hogy, Okernyi Gyula a kettejük közös kapcsa, mely a fogadóhoz köti őket, hiszen 1865-tŐl éppen ő vezeti a Hétválasztó Szállót, és egészen véletlenül ő az, aki részese mind Ferencsevics, mind Juránovics élete legfontosabb pillanatainak. 1866-ban Okernyi az esküvői tanúja Ferencsevicsnek, majd az immáron főpincérré előlépett fiatalember egy évvel később születő lányának is a vendéglős lesz a keresztapja, akárcsak Juránovics másodszülött fiának Gyulának. A képet tovább komplikálja, hogy Juranovicsot, fia 1870. évi születésekor, már kocsmárosként, tehát vendéglátós szakemberként tartják számon. Az anyakönyvekből kirajzolódó szociális háló közvetlen kapcsolatról árulkodó mintái, igen valószínűvé teszik, hogy Okernyi patronátusa alatt Juránovics előbb a Hétválasztó borkimérő helyiségének bérlője, Ferencsevics a fogadó főpincére, majd Okernyi üzletváltása után az egész üzlet közös bérlőivé váltak, melyet 1874 őszétől, a korábbi gazda visszatéréséig Ferencsevics igazgat.

14 1878-tól Okernyi Gyula tér vissza a Hét Választóba (mely Hét Választó Fejedelem alakban is előfordul). 1885-ben Csorvai Nándor az épület tulajdonosa, aki Krömmel Mihály üzletvezetővel igazgatja azt 1889-ig. Ettől az évtől kezdve Szende Eleonóra, később Baveschitz Lőrinc vezeti, akinek 1896. július 9-i halálát követően Jung József, utóbb pedig 1898 májusában, maga a ház tulajdonosa Csorvay Emil vette újra kezelésébe a szállót. A szegedi Telefonjegyzék 12 Belvárosi születési anyakönyv 13 Sz. Szigethy Vümos 1932. 147. p.; T. KNOTIK Márta 2002. 63. p. 14 Belvárosi születési anyakönyv