A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 8. (Szeged, 2005)

BENDESI Gábor: Juranovics Ferenc helye a szegedi vendéglátás történetében

A szegedi vendéglátás hajnala Szeged kedvező földrajzi fekvésénél fogva, időtlen idők óta a szárazföldi és vízi kereskedelem egyik fő csomópontja volt. A sószállító hajók a Maroson, Marosújvár felöl, a Tiszán pedig Szolnokról futottak be Szegedre, melynek só lerakatai a fölsővárosi Tiszaparton sorakoztak (ezek hírmondói a Tisza parton még ma is megtalálható, öreg, kerékvetős kapuzatú „só házak", valamint beszédes utca neveink, mint például a Sóhordó utca).

2 Továbbá a szarvasmarha és egyéb állatok kereskedelme, a bor kereskedelem és forgalom, a városon áthaladó dohány, szemestermény és gabonaforgalom stb., (melyek szintén vízi úton történtek), rengeteg utazót, kereskedőt, falusi gazdát stb. vonzottak a városba, akik a kezdetben csekély számú, és kétes minőségű kiszolgálás mellett, inkább magánszemélyeknél, „kosztos asszonyoknál" szálltak meg. A szegedi fogadókra vonatkozó legkorábbi adataink a török hódoltság idejéből valók. Evlia Cselebi török utazó 1663 — ban Szegeden átutazóban, még csak egy vendégfogadót említ (név nélkül).

3 Szeged behódolásától, 1543-tól kezdve mind az át meg átvonuló török hadak, mind a tisztviselők, a lakosoknál szálltak meg, annak ellenére, hogy Szeged is rendelkezett vendégfogadóval. A tisztviselők és családjaik rendszeres garázdaságai, visszaélései miatt fordultak a szegediek IV. Muhammedhez, aki 1672 áprilisában rendeletben tiltotta meg a lakosság sanyargatását, és kötelezte az utasokat, a szegedi vendégfogadóban való megszállásra, és a szolgáltatások kifizetésére.

4 A hódoltság korának másik kedvelt szegedi szálláshelye volt az alsóvárosi ferencesek kolostora, ahova a kincstári tisztviselőktől kezdve, az adószedőkön át, a keresztény kereskedők, és utazok is szívesen megszálltak. Majd miután az előbbiek, már az adópénzek őrzését is a barátokra hárították volna, azok felmondták a vendégfogadásokat. Ezen elhatározásukban erősítették meg őket 1679. júliusában Muhammed pasa, 1686-ban Ahmed pasa, majd ez év májusától IV. Muhammed szultán biztosító levelei.

5 A mai Széchenyi téren lévő egykori nagypiac közelségét kihasználva, a napjainkban Fekete Sas utcának nevezett utcában sorakoztak a város legkorábbi vendéglátóhelyei, köztük az utca névadója a Fekete Sas, a Hétválasztó, Hétfejedelem, Arany Sas és Aranypáva fogadó. Ezek közül a 18. században már állt három, a Fekete Sas, a Hét Választó Fejedelem és a Páva. Előbbiben maga II. József is megszállt két alkalommal, még főhercegként, a dél -magyarországi utazása során,1773 máj. 8-9-én amikor Szegedre látogatott néhány tábornok kíséretében. Az Arany Sas nevű fogadó, még a 2 Szeged tört. 2. k. 408 old. térkép 3 A korabeli Szeged egyik leghangulatosabb leírását adja. Legfőbb látnivalónak Szulejmán khán ódonszerű dsámiját, és ennek minaretjét tartja. Majd a város paramétereiről szólva, megemlíti még, hogy a 3000 deszkazsindelyes házzal rendelkező Szegednek „Egy fürdője, egy fogadója, tizenegy kisebb nagyobb temploma valamint „kétszáz boltja, egy medresze, két kolostora és két elemi iskolája" van. In: KARÁCSON Imre 1904-1908, 220-223. pp. 4 REIZNER Szeged tört. 4. k. 128-as okmány 5 REIZNER Szeged tört. 1. k. 120. p.