A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

1 forint mellett. Míg a földmunkások (: kubikosok B.Gy. :) egy része a Kiskunfél­egyháza-Kiskunmaj sa között az újonnan épülő vasútvonal földmunkálatainál he­lyezkedett el, másrészük pedig Verőcére távozott kubikmunkára. Az átirat azzal zárult, hogy a munkásság táborában a hangulat ezúttal is csendes. 72 A jelentések egyöntetűen azt vetítik elénk, ellentétben a munkásgyülésen Huszka által fölvá­zoltakkal, hogy az itteni földmunkásnépnek a szőlőtermesztése — mint arra már korábban néhányszor utaltunk — több munkalehetőséget biztosított, miáltal meg­élhetési viszonyaik a környező települések — Mindszent, Szegvár, Szentes, stb. — földmunkásainál kielégítőbb volt, s ez behatárolta — amint azt a jelentések is tük­rözik — politikai aktivitásukat, vagyis csendesebb mederbe terelte mozgalmukat. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1899. április 2-3-án tartotta VT. kongresszusát, ahol a csongrádi munkásokat Huszka Mihály képviselte. Felszóla­lásában elmondotta, hogy két csendőr éjjel-nappal őrzi, „ha éjjel kimegy, ha munkába akar menni kérdőre vonják, s ha nem tudja igazolni, hogy mi járatban van, dutyiba viszik, s kijár 60 nap." A jelenlevő hatósági biztos az elnök útján fi­gyelmeztette Huszkát, hogy felszólalása nincs összefüggésbe a napirenddel, ugyanis az általános választójog vitája kapcsán szólalt föl. 7 Majd április 4-5-re a Szociáldemokrata Párt a III. Országos Szociáldemokrata Földmunkás és Kisgazdák kongresszusát hívta össze Budapestre, ahol Huszka Mihály „Az öntudatos mezei munkás követelései" címmel előadást tartott. 74 Itt a csongrádi földmunkások nevében Bottlik Józseffel és Kurucz Jánossal azt indítvá­nyozták, hogy a földművelők országos 11-es bizottságának tagjait egy községből válasszák — a földművelők országos 11-es bizottságát a Szociáldemokrata Párt 1897. január 3l-re egybehívott földmunkás kongresszusán hozták létre a moz­galom irányítására, képviseletére —, lehetőleg ott, ahol a földművelő lap megje­lenik, — itt Huszkáék minden bizonnyal az 1897. április 15-én megjelenő Földmű­velők Szaklapjára utaltak. Továbbá javasolták, hogy megyénként bizottságokat válasszanak, mint már azt Csongrád megyében megtették. A községi bizalmi férfiak pedig a megyei bizottságok rendelkezéseit, a megyei bizottság viszont az országos végrehajtó bizottság, s ez utóbbi a központi vezetőség rendelkezéseit kö­teles végrehajtani. A kongresszus záró akkordjaként: a 11-es végrehajtó bizottság sorába Huszka Mihály is bekerült. 75 Huszkáék indítványáról elmondható, hogy nem a legszerencsésebb volt, maga a 1 l-es bizottság alkalmatlannak bizonyult a feladat ellátására. A földmunkás kongresszus a helyi sajtó figyelmét is felkeltette, s tudósította, hogy a Budapesten megtartott tanácskozáson Csongrádról Huszka Mihály vett részt. 76 A Szociáldemokrata Párt által irányított mezőgazdasági munkások szervezke­dését látva a kormány is megpróbálkozott megnyerésükre lépéseket tenni. Da­rányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899 áprilisában Vadnay Andor főispán felterjesztésére nyolc Csongrád megyei földműves munkást tüntetett ki, amiért 72 CSML (SzL) Csongrád község iratai 6082/1899. sz. 73 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai ... 594. p. 74 A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona ... 183. p. 75 A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai ... 599, 607. p. 76 Tiszavidék 1899. április 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom