A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya
özvegy és árvákról való gondoskodást, a munkanélküliség estére pedig a kötelező biztosítást tűzte ki célul. A párt álláspontja szerint a biztosítást minden nemét egyformán ki kell terjeszteni minden foglalkozási ágra, az ipari munkásokra, mezőgazdasági munkásokra és cselédekre, magán és közalkalmazottakra, vagyis a munkásbiztosítást népbiztosítássá kell fejleszteni. Az adózás korszerűsítése érdekében a párt javaslatot tett az adóterhek csökkentésére, a jövedelmi, vagyon-és örökösödési adók, a fogyasztási adók eltörlésére. A párt fontos feladatnak tartotta a földkérdés végleges megoldását. A földreform céljaira minden nagybirtok — beleértve a világi és egyházi hitbizományokat is — kisajátítandók. A vagyonadó révén állami tulajdonba kerülő földből azonnal kielégítendők a jogos földigénylők és itt elsősorban a földnélkülieket, törpebirtokosokat kell figyelembe venni. A jogos igénylők a földet a földértéknek megfelelő alacsony évi járadékösszeg fejében kapnák az államtól vagy a községtől. A párt célja az, hogy a járadéktelkesek a földjük fölött teljes joggal rendelkezhessenek és gyermekeikre örökül hagyhassák. A szükséges felszerelésekre, házépítésre, az állatállomány beszerzésére az állam erre a célra fölállítandó pénzintézet útján nyújtana segítséget. A közoktatás esetében a párt tiltakozott a tanszabadság megsértése ellen. Követelték ez általános, ingyenes és kötelező népoktatást, a tanulók ingyenes tanszerekkel való ellátását. A vármegyei és községi közigazgatás területén a demokratikus önkormányzat felépítése a cél. A párt itt a virilizmus eltörlését követelte. A külügyekben a párt egy olyan politikát követelt, amely a népek és államok kibékülését és testvéri együttélését tartja szem előtt. Magyarország számára előrehaladást jelentene, ha a Népszövetség felvenné tagjai közé. 21 A választási küzdelmet a szociáldemokrata párt részéről a pártvezetőség által megszervezett országos választási iroda irányította, Büchler József és Mónus Illés vezetésével. Az iroda igyekezett ellátni a helyi pártszervezeteket központi agitációs anyaggal, szervezési és jogi tanácsokkal. Márciusban népgyűlések sorával egybekötve megalakultak, illetve újjászerveződtek a pártszervezetek, és mindjárt bele is vetették magukat a választási küzdelmeknek abba a részébe, amelyet a kerületi beosztás megjelenése előtt el lehetett végezni: a szavazati joggal rendelkezők összeírásának, a választói névjegyzék előkészítésének elősegítésébe. Az igazi választási munka azonban választókerületi beosztásról szóló kormányrendelet megjelenése után kezdődhetett el. Hiszen a beosztás nélkül nem lehetett megejteni a jelöléseket, a képviselőjelöltek személyének ismerete nélkül pedig nem volt lehetséges az ajánlók összeírása, a jelöltek támogatására indított agitáció megkezdésére. Az MSZDP 1922. április 25-én hívta össze a pártválasztmányt a jelöltek személyének jóváhagyása céljából. A választmány egyhangúlag elfogadta a párt előterjesztését a jelöltekkel kapcsolatban. Párt összesen hatvankilenc jelöltet állított. Budapesten és környékén, ahol titkos és lajstromos volt a szavazati jog, négy ke— rületben összesen harminc képviselőt lehetett választani, az MSZDP jelöltet állított az összes lehetséges képviselői helyre. 22 21 Népszava, 1922. március 22. 1. p. 22 SERFŐZŐ Lajos: i. m. 50. p.
