A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Az 1891. ápr. 7-én tartott hangverseny bállal volt összekapcsolva. Másrészt azért is jelentős volt, mert csupa műkedvelő szerepelt a műsorban, de nagy létszámmal, és ezek olyan jól mozgósították a rokonokat, ismerősöket, hogy napokkal előtte már csak állóhelyet lehetett kapni. A helyárak a következők voltak: páholy 6 frt, körszék és 1-4 sor 2 frt, körszék a többi sorban 1,5 frt, állóhely 40 krajcár. A műsor Lipcsey Ádám prológjával kezdődött, melyet Fehérvári Berta szavalt. Szerepelt még a 83. ezred zenekara is, Sikora Ferenc karnagy vezetésével, de a fő szám Szép Ilza c. dramatizált Rülecál legenda előadása volt, Zsótér Sarolta, Wachtel Károly, Liptai Károly főszereplésével. A női kar tagjai között megtalálhatjuk a szegedi zsidóság legjelesebb képviselőinek leányait, akik mind a leányegylet tagjai voltak, ezért egyenként felsoroljuk őket: Női kar: I. szoprán: Breu Róza, Frender Fáni, Grósz Éva, Lővinger Gizella, Pollák Fáni, Sárkány Nelli, Schorr Sarolta, Schulhof Szidónia, Szekula Sarolta, Weinstein Malvin. II. szoprán: Biedl Teréz, Fein Szida, Künstler Paula, Krausz Mariska, Pollák Ilona, Popper Hermina, Ransburg Regina, Roth Vilma, Wechtel Mariska, Weisz Janka. III. alt: Auslander Ilona, Deutsch Irma, Krausz Zseni, Künstler Róza, Lőw Róza, Patzauer Sarolta, Popper Irén, Prosznitz Margit, Stein Malvin, Wachtel Adél, Wreschrer Klára. A tiszta bevétel 450 frt. volt.

231 Az 1893. jan. 28-i hangversenyen Földváry József, Hentallerné Pauli Mariska és Kállay Lujza volt a profi énekes. Földváry József: Rákóczi kesergője címmel összeállított kuruc dalokat énekelt. Pauli Mariska részleteket adott elő a Tündérkirálynő c. operettből, Gounod: Message damur c. operából, valamint Kállay Lujzával együtt a Bujdosók éneke (1710) c. számot énekelte. A műsoron szerepelt még amatőrökből álló zongoranégyes, kamarazenekar, nőikar, férfikar, vegyes kar, imponáló szakmai felkészültséggel. A hangversenyre alaposan felkészült a leányegylet is. Szervező munkájukról így írt a Szegedi Napló: „Kinyúlnak hívogatóan a fehér, puha, alabástromos kislány kezek az ő szegényeikért, akiket etetnek, akiket ruháznak és invitálják ellenállhatatlanul a közönséget: Jertek, jertek, vigadjunk, táncoljunk a szegények javára. "

232 A siker most sem maradt el, a Tisza Szálló hangversenyterme zsúfolásig telve volt, ami több mint 600 főt jelentett: „Olyan népes és olyan zajos sikerű házi hangverseny, mint aminőt ma este a Szegedi Leányegylet rendezett, évek óta nem volt Szegeden. "

233 231 Sz.N. 1891. ápr. 7, 10, 11, 12. 232 Sz.N. 1893. jan. 28. 233 Sz.N. 1893. jan. 29, máj. 31.