A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

A faiparhoz kapcsolódik Neubauer József 1858-ban alapított gyufagyára is. A textiliparban is jelentős szerepet játszott a zsidóság. Itt Kiss Dávid, Kiss Arnold, Eisenstadter Nándor és Róbert valamint Holtzer Dániel és Róbert majd később Jakab kereskedők nevét kell megemlíteni.

42 A textiliparban is jöttek létre nagyüzemek. Sőt itt voltak találhatók Szeged legnagyobb gyártelepei: a Szegedi Kenderfonó RT, melyet 1891-ben alapítottak, és 940 alkalmazottal dolgozott. A Magyar Kender Len RT ugyanezen évben jött létre, és 1000 főt foglalkoztatott.

43 Mindkét gyár igazgató tanácsában nagy százalékban voltak zsidók. Különösen nagy tekintélyre tett szert Wimmer Fülöp gyárigazgató, aki hosszú évekig állt a Szegedi Kenderfonó RT élén. A gyáriparosok közül még a közéletben is jelentős szerepet játszó Patzauer Miksa likőrgyáros és Gottlieb Dávid ecetgyáros nevét kell megemlíteni. A szegedi nyomdaiparban, lapkiadásban is jelentős szerepet játszott a zsidóság. Itt csak a Szegedi Naplót és a Délmagyarországot emelnénk ki, illetve az előbbi tulajdonosát, Engel Lajost, aki 1902-től egy ideig a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének elnöke is volt.

45 A zsidóság fölismerte a filmben rejlő üzleti lehetőségeket is: 1908-tól a Milkó palotában a Holtzer család üzemelteti az Uránia mozit, 1913-ban pedig a Zsótér házban lévő Korzó mozi kerül a Bach testvérek tulajdonába.

46 A szegedi bankok alapításánál is ott találjuk a zsidókat. Az 1845-ben alapított Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, ugyan a Zsótér család befolyása alatt működött, és első elnöke Klauzál Gábor volt, de az igazgatói székben évtizedeken át Szívessy József ült.

47 A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank létrehozója (1867) és első elnöke Kiss Dávid volt. A Szegedi Forgalmi Bank 1869-ben jött létre Dáni Ferenc elnöklete alatt, de az igazgatósági tagok nevei mutatják a zsidóság befolyását: Neumann Miksa, Cohner Miksa, Damjanovics János, Dreyfus Rubin, Eisenstadter Antal és Lukács, Éliás Miksa, Guttmann Áron, Leopold Bertalan, Lusztig Ferenc, Obláth Lipót, Pálfy Ferenc, Stein József, Weisz Mór, Grünfeld Péter.

48 A Szegedi Altalános Takarékpénztár (1870) első igazgatója Deutsch Ignác volt, majd őt Reitz Adolf követte.

49 Az 1877-es igazgatótanácsi választáson ilyen nevek szerepeltek, mint dr. Rosenberg Izsó, Lusztig Ferenc, Weiner Miksa, Endersonn Ferenc stb.

50 Egy-egy zsidó személy sokirányú tevékenységére jó példa Vajda (Weisz) Fülöp példája. A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank elnöke, egyik alapítója a Szegedi 41 LŐW - KULINYI: i. m. 46. p. 42 Szeged története. 3. kötet. 391. p. 43 Magyar Városok Statisztikai Evkönyve. 305. p. 44 LŐW - KULINYI: i. m. 46. p. 45 Szeged története. 3. kötet. 471. és 598. p. 46 Szeged története. 3. kötet. 1105. p. 47 REIZNER: i. m. 518. p. 48 Uo. 49 Uo. 520. p. 50 Szegedi Napló 1877. febr. 28.