A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

kasként akarnak elszegődni, s ezen munkásokat Tóth József tisztviselő tartja nyilván.

170 A fentiek azt tanúsítják, hogy az aratósztrájkok 1908-ra Csongrádon teljesen megszűntek. Igaz, a politikai körülmények sem tették lehetővé a sztrájkok tartását. Ugyanis a Földmunkásszövetség helyi csoportjait, köztük a csongrádi csoportot is erre az időre felszámolták, mint az aratósztrájkok legfőbb irányítóját, tehát az 1906-ban elért sztrájkeredmények már 1907-től nem voltak folyta thatóak. De nem csak az arató- és más sztrájkok, hanem általában a politikai jellegű megmozdulások 1908-ra ebben a megyében is a hatósági fellépések következtében alábbhagytak, s ezt a jelentéseik is igazolják. A megye alispánja 1908. május 7-én kelt felterjesztésében azt írta, hogy folyó év május 1-én a megye területén tüntetések nem történtek, sőt a munkások részéről ez alkalommal a szokásos ünneplési mozzanatok sem voltak észlelhetőek, s ezt nem csak a szerződött cselédek és mezőgazdasági munkások, hanem a szakszervezeti kötelékbe tartozó építőmunkások sem szüntették be a munkát. Csupán annyit jegyzett meg, hogy munkásgyűlés tartását Csongrádon jelentettek be.

171 A csongrádi járás főszolgabírója pedig a szeptember 4-i jelentésében azt írta, hogy hatósága területén a szocialista mozgalom jelenségei a közelmúltban nem mutatkoztak. És szocialista kör, vagy szakszervezet egy községben sem működik.

172 Azonban e főszolgabírói jelentés ellentétben áll a főispáni iratban található adatokkal. Ebben az olvasható, hogy a tárgyalt időszakban Csongrádon a Magyarországi Építőmunkások helyi csoportja igaz, már csak egyedül működött, s tagjai a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz tartoztak. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének itteni csoportja mint fiókegylet csak az év elejéig ténykedett, s tagjai pedig az újjászervezett szociáldemokraták köré csoportosultak.

173 A Földmunkásszövetség országosan 1908-ra az összeomlás szélén állott. 1908. június 30-ig a helyi szervezetek száma 145-ről 104-re, s az év végéig 56-ra apadt le.

174 Csongrádon ebben az évben az alispán — mint korábban arra kitértünk — a Szövetséget feloszlatta, s júniusban ingóságait, pár száz korona készpénzét lefoglaltatta és hatósági őrizet alá vétette. A csoportnál talált iratokat hűtlen vagyonkezelés címén bűnvádi eljárásra a szegedi királyi ügyészséghez áttette, s az ügyészség a szükséges nyomozást lefolytatta. A nyomozás eredménye azt mutatta, hogy Csongrádon „a szocializmus tévtaninak melegágya nincsen, a csoport tagjai nem annyira a tévtanok által félrevezetett csongrádi munkásokból, mint inkább ... olyan munkásemberekből kerülnek ki, akik vidékre kubikmunkára óhajtván elszegődni, s e csoportot használták fel a munkás eszmék közvetítésére." Ha egy munkás elszegődni akart, — írta a főszolgabíró — beiratkozott a földmunkások helyi csoportjába, ahol addig, míg munkát nem kapott, fizette a heti járulékot, ha azután vidékre elszegődött, többé a heti járulékot sem fizette, sőt igen sok esetben tagnak sem tekintette tovább magát. A csoport vezetősége pedig a hátraléko170 CSML (SzL) Csongrád község iratai 516/190. sz. 171 CSML (SzL) főisp. ir. 67/1908. sz. 172 CSML (SzL) főisp. biz ir. 135/1908. sz. 173 CSML (SzL) főisp. ir. 652/1908. sz. 174 TAKÁCS József: i. m. 123. p.