A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején
a fokozásában jelölte meg. Az általános munkáskövetelések mögül azonban kicsendült a mezőgazdasági munkások társadalmi-politikai törekvése: „emberré tenni a földmunkást." A Szövetség megalakulásával végbement és teljessé vált a fordulat a szociáldemokrata földmunkásmozgalomban; a földmunkások szervezését gazdasági alapokra helyezték, s kezdetét vette a szakszervezeti mozgalom kibontakozása. A Szövetség szervezeti felépítésében, elveiben, jellegében és célkitűzéseiben alapvonásait tekintve megegyezett a korabeli ipari szakmai mozgalmak felépítésével, jellegével. A Szövetség célja — amint azt az alapszabályok lerögzítették — elsősorban gazdasági érdekvédelem volt. 133 A Szövetség megalakulása után nyomban megkezdődött a vidéki csoportok létrehozása. Azok a helyi önképző egyletek, amelyeknek tagjai földmunkások voltak, többnyire csatlakoztak vagyonukkal együtt az Országos Szövetséghez. De más helyeken is egymásután alakultak a helyi csoportok. 1906. december 31-ig 463 csoportot hívtak életre. A legtöbb közülük viszont csak megalakult, s egyéb működést azután nem fejtett ki. Az első évében életre hívott 463 csoport közül december 31-ig elszámolást csak 221 csoport küldött. 134 Tehát az első esztendőben 242 vidéki csoport nem fejtett ki aktív tevékenységet, csupán papírforma szerint létezett. A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége csongrádi csoportjának megalakítása 1906. január 25-én történt, Jócsák Kálmán kezdeményezésére. A február 2-án tartott éves rendes közgyűlésén a Csongrádi Munkásképző Kör kimondta, hogy a kör összes vagyonával beolvad a Földmunkásszövetségbe, s tagjai testületileg átlépnek a Szövetség helyi csoportjába. A belügyminiszter ezt a fúziót jogszerűtlennek találta a 78.498/1906. számú rendeletében foglaltak alapján, s így a Szövetség további működését betiltotta. Sőt, az önképzőkör ellen vagyonkezelés visszaélése címen a szegedi királyi ügyészséghez feljelentést tett. Tehát a Magyarországi Földmunkás Szövetség csongrádi csoportja is áldozatul esett a kormány korlátozó intézkedésének. 1908 júniusában a Szövetség fellebbezett az alispánnál a betiltó határozat ellen. Sérelmesnek tartották, hogy a csoport működését betiltó 122.000/1906. számú belügyminiszteri rendelet novemberben látott napvilágot, s a Szövetség pedig 1906 januárjában alakult meg, így lehetetlen volt, hogy a csoport megalakulása rendelet ellenesen történhetett volna. És a szervezet létrehozásának idején nem kellett bejelenteni nyilvános gyűléseket az alakuláshoz, ezek a követelmények 9 hónap után születtek. Kifogásolták továbbá, hogy a véghatározat összecseréli az önképző kört a Szövetség helyi csoportjával. Hangsúlyozták, az alispánnak ugyan joga van a két szervezet ellen vizsgálatot indítani, de nem tekintheti a két egyletet egynek, mivel a belügyminiszter az egyesülést nem engedélyezte. Rámutattak azon körülményre is, hogy a csoport megalakulása teljesen szabályszerűen történt, s ennek alapján kérték az alispánt a sérelmes határozat megsemmisítésére. 133 SZAKÁCS Kálmán: i. m. 79-80. p. 134 TAKÁCS József: i. m. 81-82. p.
