A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

terjedő agitációt ellensúlyozni. Ennek érdekében a földművelésügyi miniszter felkérte a főispánt, hogy szorgalmaztassa a földbirtokosokkal a cselédségnek a segélypénztárba való belépését. Az eljárás eredményéről pedig november 15-ig kért jelentést." Hogy a nevezett segélypénztár Csongrádon egyáltalán megalakult-e, arra nézve nincsenek adataink. A századforduló utáni munkásmozgalom országos fellendülése ellenére a főszolgabíró megítélése szerint a szocialista munkásmozgalom Csongrádon megtorpant. Az 1902. március 3-i jelentésében azt írta az alispánnak, hogy a járása területén nem kell tartani a szocialista mozgalmak terjedésétől. „A szocialista eszmék ma már nem képesek a népre úgy hatni — hangzott a jelentés —, amikor azok még az újdonság ingerével bírtak és a nép képzelmét is foglalkoztatták." Arról számolt be, hogy a szocialisták törvénytisztelők, s az utolsó három évben gyűléseiken nem volt szükség a karhatalom igénybe vételére.

100 Megjegyezzük, hogy hasonló helyzetjelentések íródtak Dorozsma, Mindszent főszolgabíróitól is, és Szentes polgármestere ugyancsak hasonlóan nyilatkozott a szocialista mozgalomról. Azonban ezek ellenére nem megtorpanásról volt szó, hanem arról, hogy a mozgalom békésebb jelleget öltött, nem voltak zavargások, zendülések. A mozgalom élő voltára utal az a tény is, hogy az építőmunkások 1901. évi kongresszusán Vérségi József a csongrádiak küldötteként vett részt, s a helyi szociáldemokrata építőmunkások szakegyletét képviselte. A Szabad Szó februári számában pedig az olvasható „Népgyűlés Csongrádon" című cikkében, hogy a csongrádi újjászervezett szociáldemokraták vasárnap „igen jól látogatott népgyűlést tartottak." A népgyűlést Huszka Mihály nyitotta meg, s arra kérte a megjelent népet, hogy a gyűlés vezetésére egy elnököt és egy jegyzőt válasszanak meg. Elnöknek „F. Jánost," jegyzőnek pedig „B. Józsefet" választották meg. Czikora János, a pártvezetőség budapesti küldötte a kisgazdák, kiskereskedők, kisiparosok és a munkások helyzetével foglalkozott, s feladatait magyarázta a népnek, amit azok lelkesen hallgattak végig. Végezetül kitartásra szólította föl a megjelenteket az elv mellett, s a Szabad Szó olvasására kérte őket. Befejezésül Huszka Mihály a csongrádi munkás-képzőkörének célját és hasznát ismertette. A gyűlésről a nép — jegyezte meg a cikk — a „legnagyobb rendben oszlott szét." És utána a munkáskörbe vonultak, ahol ismét Czikora, valamint Éder tanár tartottak előadásokat a nép fölvilágosítására.

101 A fenti források is hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a munkások szervezeti élete élő mozgalom volt Csongrádon, csupán a radikalizmusa változott. Közben közeledett az aratás ideje, s a földművelésügyi miniszter 1902. június 3-án kelt 5588. számú leiratában érdeklődött, hogy a megye területén a munkaadók aratómunkásokkal el vannak-e látva. Megkötötték-e a szerződéseket, s az aratás akadálytalan végeztetése érdekében szükségesnek látszik-e a munkástartalékok szervezése.

102 Csongrádról a főszolgabíró azt jelentette, hogy a munkaadók el vannak látva aratómunkásokkal, s az elszegődöttek száma nagyobb, mint az 09 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 252/1901. sz. 100 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 150/1902. sz. 101 Szabad Szó 1902. február 9. 102 CSML (SzL) főisp. biz. ir. 15/1902. sz.