A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

rolása, a nagybirtokosok egy részének a munkásokkal való embertelen bánásmódja és a kisbirtokosok tönkretétele szülte meg még az 1880-as évek alatt. Majd az ezekből adódó elégtelenségek váltották ki a 90-es évek agrárszocialista mozgalmait. Elfojtásukra az erőszak alkalmazását Blázsik nem helyeselte, a megoldást a nép nevelésében, oktatásában látta, de mint szabadkőműves az egyházi iskolák ellenében az állami oktatás híve volt. A harmadik szabadkőműves, Mátéffy Kálmán főszolgabíró — minden bizonnyal beosztásánál fogva — egyszerűen anarchistáknak minősítette a földmunkásmozgalmat.

87 Amint az tapasztalható, a két szabadkőműves a földmunkásmozgalmak kibontakozását gazdasági okokra, s emberi negatívumokra vezette vissza. És az agrárszocializmus terjedését ezekkel a tényezőkkel hozták összefüggésbe. A MUNKÁSSÁG SZERVEZKEDÉSI TÖREKVÉSEI A SZÁZADFORDULÓN Az 1896-1897. év nagy fellendülését követően a földmunkás-szakszervezet ügye majd egy évtizede lekerült a napirendről. A Bánffy-kormány időszakában a szocialista mozgalom, ezen belül a mezőgazdasági munkások mozgalma meggyengült. Az 1900 áprilisában tartott szociáldemokrata földmunkás-kongreszszuson csak 32 helység mindössze 46 küldötte tanácskozott. Karácsonykor a hódmezővásárhelyi értekezleten is a 15 községből 35 küldött jelent meg. (A források nem tájékoztatnak arról, hogy e tanácskozáson a csongrádi földmunkásság küldötte jelen volt-e.) A korábban kialakult, vagy formálódó földmunkásegyletek szétestek, megszűntek. A mozgalom erejét gyengítette, hogy 1900 elején újabb szakadás ment végbe a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban és a földmunkásmozgalomban: Mezőfi Vilmos vezetésével megalakult az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt. A föld- és mezőgazdasági munkások mozgalma tehát három részre szakadt; egy részük maradt az anyapártban, az MSZDP-ben, más részük a rendkívül megtépázott Várkonyi-mozgalmat támogatta, a harmadik csoport Mezőfi Vilmos mögé állt.

88 1899-től a földmunkás mozgalomban Csongrád megyében is visszaesés következett be. Erre az évre esik Szántó Kovács János kiszabadulása, akit a helyi hatóság a maga szolgálatába akarta állítani, a kísérlet azonban nem járt eredménnyel, ő továbbra is kitartott korábbi elvei mellett. A Mezőfi-mozgalom megindulása szintén 1899-re vezethető vissza. Pollák Béla távozása után a Munkáslap megszűnt, és a pártvezetőség ismételten kiadta a Világszabadság című lapot, de érdektelenségre hivatkozva hamarosan be is szüntette. Pollák a földmunkásokhoz intézett röpiratában azzal vádolta a pártvezetőséget, a Világszabadságot átmenetileg azért adta ki, hogy a Munkáslapot tönkretegye, s amikor az sikerült, nyomban be is szüntette. A Csongrád megyei földmunkásságot az újonnan kiadott Földművelő sem elégítette ki. Ezért egy új lap kiadásának a gondolatával foglalkozott. 87 PÉTER László: A csongrádi szabadkőművesek a földmunkásmozgalomról. Csongrád Megyei Hírlap, 1981. november 11. 88 SZAKÁCS Kálmán: i. m. 29. p.