A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

zetükön, mintha a földosztásról ábrándoznak. Amint az látható, a földosztás elvét a sajtó is a föld-magántulajdon oszthatatlanságának a talaján állva nem tartotta megvalósíthatónak. Holott az agrárnépesség anyagi helyzete, szociális körülményei felemelkedésének legmegfelelőbb útja lehetett volna. A munkás viszonyokról a főszolgabírónak szóló havi jelentések közben folytatódtak, s a júliusiban az állt, hogy a munkások népgyűlést tartottak, mely jelentékenyebb esemény nélkül zajlott le. A mezőgazdasági munkások a júniusi hónapban az acatolással és részben már az aratásra való készülődéssel voltak elfoglalva. A községi hivatal az aratási munkálatokra 130 munkakönyvet adott ki. Es a napszám élelmezéssel 1 forintban, élelmezés nélkül pedig 1 forint 20 krajcárban lett megállapítva.

81 A főszolgabíró az augusztus 9-i átiratában viszont arra kérte a községek elöljáróságait, hogy a munkásviszonyokról ne havonta, hanem negyedévenként tegyenek jelentést, de a jelentékenyebb mozzanatokról esetenként referáljanak.

82 A szeptember 30-i jelentés arról számolt be, hogy a III. negyedévben a mezei munkások a cséplés-betakarítás, kukoricatörés, a behordás és részben már a szüretelés megkezdésénél leltek keresetre. Ebből adódóan csak kis részük volt a községtől távol. A kubikosok meg Ercsi közelében és Törökbecsén találtak maguknak munkát. A napszámbér élelmezés mellett 60-80 krajcár, élelmezés nélkül pedig 1 forint 20 krajcár között váltakozott. Az elöljáróság végezetül arra is kitért, hogy a negyedév folyamán „munkásmozgalmak" nem fordultak elő.

83 Októberben a főszolgabíró tett jelentést az alispánnak a csongrádi mezei munkások munka és kereseti lehetőségeikről, azt írva , hogy a napszám élelmezéssel 1 forint, élelmezés nélkül 1 forint 30 krajcár, s a nyár folyamán 200 földmunkás maradt kereset nélkül.

84 A december havi főjegyzői átiratban pedig az olvasható, hogy 700 kubikos nem fogadta el a Moravicza-csatorna építésénél fölkínált munkalehetőséget, mivel nem találta kielégítőnek az élelmezéssel járó 50-80 krajcárt, s az élelmezés nélküli 70-90 krajcáros napszámot.

85 A fenti hivatalos jelentések továbbra is a csongrádi földmunkásság aránylag kielégítőbb munka és kereseti viszonyiról adnak számot, ami a korábban tett megállapításainkkal függ össze. Az itteni földmunkásnép elfogadhatóbb gazdasági körülményeiből eredően e jelentések is arra vetnek fényt, hogy politikai fellépéseik passzívabbá váltak, különböző megmozdulásaik alábbhagytak, ami a tárgyalt időszakban sem jelentette aktivitásuk teljes kihalását. Ez utóbbi állítás igazolására vall Bottlik József és Huszka Mihály azon lépése is, amikor 1899 októberében a belügyminisztertől kérvényezték a csongrádi Munkásképző Kör megalakításának engedélyezését, alapszabályának jóváhagyását. A főszolgabíró ugyan nem emelt kifogást a kör létrehozása ellen, de szükségesnek tartotta, hogy kötelezzék a vezetőséget a közgyűlés megtartása idejének nyolc nappal előbbi bejelentésére. Továbbá a közgyűlésen csak a kör tagjai lehessenek 80 Tiszavidék 1899. július 23. 81 CSML (SzL) Csongrád község iratai 8391/1899. sz. 82 CSML (SzL) Csongrád község iratai 9884/1899. sz. 83 CSML (SzL) Csongrád község iratai 6921/1899. sz. 84 CSML (SzL) alisp. ált. ir. 80/1899. sz. 85 CSML (SzL) Csongrád község iratai 11.692/1899. sz.