A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - ZOMBORI István: A fakatona és a doberdői fa a szegedi múzeum gyűjteményében
adományát egy emlékkönyvbe bejegyzik. A szeptember 8-i tudósítás, bár névtelen hírként jelent meg, ismert, hogy Móra Ferenctől származik, aki mindjárt meg is jegyzi: „A művészetnek őszintén szólva nem is lesz ünnepe, amikor Szentgyörgyi István fahonvédjából vashonvédet csinál a jószándékú háborús ízlés, ám hiábavaló volna szembeszállni ezzel az európai divattal. Azért mi is megelégszünk ezzel az ártatlan elvi tiltakozással és ezek után azt kívánjuk, minél előbb öltöztesse vasba Szentgyörgyi remekét, ha a művészet kárára is, a szegedi áldozatkészség. " Móra még hozzáteszi: „Legyen az méltó az eszméhez, melyet a szobor képvisel, és a művészethez, mely a szobrot megalkotta." 5 A szeptember 10-i részletes beszámolóból megtudjuk, hogy az ünnepélyes, délelőtt 11 órakor tartott ünnepségen igen jeles személyiségek vettek részt. Az avatást Cicatritis főispán, Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Schulteisz Emil altábornagy honvédkerületi parancsnok, Gerliczy Félix báró, a Vöröskereszt fő megbízott-helyettese, Szalay József dr. főkapitány, Gaál Endre dr. kulturtanácsos végezte, továbbá mindenféle állami, hivatali, kulturális egyleti vezetők, a közélet ismert személyiségei, illetve a helyőrségi tisztikarok küldöttségei, továbbá a jótékonysági egyesületek, nőegyesületek küldöttségei. Az ünnepség fényét és jó hangulatát a honvéd-zenekar biztosította. Amint kiderül a beszámolóból, a szobor elkészítésére alakult szoborbizottság nevében Veress Károly nyugalmazott kúriai bíró mondta az avatóbeszédet, mintegy átadva városi hatóságoknak a szobrot és kérte annak gondozását addig is, míg bekerül a Kultúrpalotába. 6 Mindebből tehát az látható, hogy a szobrot eleve a városi múzeumba szánták végleges elhelyezésre, kivéve azt az „ideiglenes időszakot", amíg a szögek beverése révén a tervezett összeg egybegyűlik. A korabeli beszámoló szerint a város nevében Somogyi Szilveszter polgármester vette át a szobrot, köszönetet mondott a Vöröskeresztnek és az ún. szoborbizottságnak, amelynek vezetője, Lugosi Döme titkár szintén jelen volt. A polgármester beszéde után Cicatricis Lajos főispán verte be az első szöget a szoborba, a kormány nevében, a következő szavakkal: „Legyen e szobor hirdetője a magyar hűségnek, a magyar áldozatkészségnek és a magyar vitézségnek." A főispán a honvéd sapkaellenzőjébe verte az első szöget. Ezután a megállapított sorrendben a különböző tisztviselők, előkelőségek verték be a szögeket. Másodikként Somogyi Szilveszter polgármester, aki azt mondta: „Imádkozó szeretettel gondol Szeged város közönsége a harctéren vérző hős fiaira!" Egyebek között Nónay Dezsőné, a Przemysl-ben orosz fogságba esett Nónay Dezső honvéd ezredes felesége is bevert egy szöget a következő mondással: „A jelenleg hadifogságban sínylődő szegedi 5. honvéd gyalogezred nevében, hősi dicsőségének emlékére. " Korabeli beszámoló azt is elmondja, hogy déli 12 óráig mintegy százan adtak 10 koronánál nagyobb összeget, vagy éppen 10 koronát, délután pedig megkezdődött az 1 koronás adományok gyűjtése is, ami ettől kezdve állandó folyamatban van. 7 Úgy látszik, hogy ez a szeptember 8-i avatás, amelyről az említett tizediki újság beszámol, valóban megnyitotta az adakozás sorát és ez tartott egészen október közepéig. Október 20-án a Szegedi Napló rövid hírben számol be arról: 5 Szegedi Napló, 1915. szeptember 8. 6 i. m. szeptember 10. 7 i. m. szeptember 10.