A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

sokban is megnyilvánult. Felkérte a főispánt, hogy a Csongrád megyei mozgalmat a legéberebben figyeltesse, s terjedése ellen a szükséges lépéseket tegye meg. A főispán május 12-én utasította a Csongrádi járás főszolgabíróját is a mozgalom feltartóztatására, illetve figyeltetésére.

16 Majd május 18-án ugyancsak a belügyminiszter a 483. res. számú rendelkezésében a veszélyes munkásmozgalomra való tekintettel megyeszerte a további intézkedésig betiltott mindennemű munkásgyűlést. A főispán a fenti rendelkezés betartására május 20-án köriratban szólította föl a Csongrádi járás főszolgabíróját is.

17 Ennek ellenére történtek kísérletek a mozgalom további szélesítésére. A helyi újság cikke közölte, hogy Reviczky György lakatos mester ÚJ KORSZAK címmel szándékozik indítani szociáldemokrata lapot. A cikk írója úgy vélekedett, hogy a lakatos mester nem alkalmas a lap szerkesztésére, s a leendő cikkeket nem a helybeli szociáldemokrata munkások, hanem „Budapesten a szociáldemokrata ügynökök" fogják írni. Ironikusan megjegyzi, hogy erre a célra fordítják Csongrádon a Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár „a munkások véres verejtékéből összeharácsolt piczulákat.

18 Egyébként a lap megjelenésére vonatkozóan nincsenek adataink. Ellenben dr. Cicatricis Lajos főszolgabíró egy helytelenül értelmezett rendelet alapján 1891 nyarán betiltotta a Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár helyi szervezetét, amely ellen a budapesti anyaegylet óvást emelt.

19 Cicatricis intézkedése is egyértelműen arra vall, hogy a helyi hatóságok a kormányzat szellemének megfelelően, ahol erre mód nyílott akadályt igyekeztek gördíteni a munkásság szervezkedése elé. A miniszterelnök december 22-én kelt 4402. res. számú rendeletében felkérte a megye főispánját, a legrövidebb időn belül tájékoztassa, hogy a megye területén milyen hírlapok és hányszor jelennek meg. A főispán a csongrádi újságokkal kapcsolatosan azt jelentette, hogy a CSONGRÁDI LAP vegyes tartalmú és Eder János szerkesztésében minden nap megjelenik. A TISZA VIDÉK című lapról pedig azt írta: vasárnap jelenik meg Szilber János felelőssége mellett, a kormánypárt iránt ellenséges érzülettel, szocialisztikus tartalommal.

20 A főispán ez utóbbi megállapítását bizonyára arra alapozta, hogy a felelős szerkesztőt — mint arról már korábban szó volt — szocialista szervezőnek, agitátornak tartotta. Az 1892-es esztendőben az ellenakciók folytatódtak, hatóságok fokozták fellépéseiket a szocialisták ellen, míg a munkásság érdekvédelmi szervezkedése ez évben is folytatódott. Erre vall a július 3-án benyújtott ács- és kőműves segédek szakegyletének alapszabálya is. Az egylet a működését 23 pontban foglalta össze. Céljait a 2. §-ban a következőkben fogalmazta meg: „a tagok szakbeli, erkölcsi és szellemi képzése, oktatás és felvilágosításban való részesítése; a tudomány, művelődés és társalgási szellem ismertetése, előmozdítása és fejlesztése, szellemi és anyagi érdekeinek támogatása, s visszás ipari ügyekben jogi tanácsok nyújtása". 16 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 197/1891. sz. 17 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 208/1891. sz. 18 Csongrádi Lap 1891. május 17. 19 Tiszavidék 1891. július 12. 20 CSML (SzL) főisp. ált. ir. 487/1891. sz. 21 GAÁL Endre: i. m. 123. p.