A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MÚZEUMOK ÉS GYÚJTEMÉNYEK - FÁRI Irén – NAGY Ádám: Szegedi vendéglátóhelyek képeslapokon 1900-1920

rálya — Moscato, édes olasz bor, felséges muscat zamattal — Marsala édes — Le­ányka félédes kiváló ital. Francois pezsgő fröccs — Őszi barack pezsgővel leöntve." 1915. december 30.: A Tisza Szálló nagytermében nagy szilveszteri kabaré. 1916. július 29.: Ifj. Juránovics Ferenc (*1868) szállodatulajdonos július 28-án, 48 éves korában meghalt. Gyászolják: felesége, négy gyermeke, szülei, Gyula test­vére és sógornője, anyósa. Szeptember 3.: A vigalmi adó esetleges bevezetéséről Scherman Kálmán a Tisza Szálló és kávéház bérlőjének véleménye: a háború mi­att szünetelnek a táncmulatságok, ebből nincs bevétel, a dominót és a sakkot nem sorolná a szerencsejátékok közé, bár a dominót szokták pénzben játszani, a sak­kot nem. A kártyázás erősen érinti a kávéházakat, de külön adózás esetén a ven­dégek nem fognak a kártyaasztalokhoz ülni, esetleg magánlakásokba elégítik ki a szenvedélyüket. A csokoládét és a kakaót tévedés a luxus kategóriába vonni, a pezsgő természetesen beletartozik. December 24.: Az átalakított Tisza Szálló hir­detése: elsőrendű családi szálló, új kávéház modern berendezéssel, 1917 modellű Seifert-féle amerikai billiárdok, kitűnő konyha és Erdély legjobb fekvésű hegyei­ből származó borok. 1917. április 25.: A Felebaráti Szeretet Szövetség jótékony teadélutánja a nagyteremben a honvéd zenekar közreműködésével. 1919. január 26.: Magyar-francia hivatalos vacsora a Tiszában. A hadügymi­nisztérium által leküldött összekötőtiszt Frackh Leo huszárezredes vacsorát adott a rövid időre Újvidékre távozó Boblet ezredes és a Versaillesbe utazó de la Grandiere kapitány tiszteletére. A francia vezérkaron kívül részt vett az esemé­nyen Soós tábornok, Dettre János kormánybiztos és Somogyi Szilveszter polgár­mester. November 16.: A Tisza kávéház: „Zsúfolásig tömve van. A bejárat kettős nagy ajtaja a pléhtető alatt nem győzi a forgalmat, alig lehet bejutni a ki-be járók­tól. Az L alakú hosszú nagy teremben a levegő a füst és kigőzölgés szagától terhes. [...] Végig a márványasztalok körül a lánckereskedők elitjei fontos és bizalmas be­szélgetésben hajolnak össze. [...] e falak között a politikának csak a financiális ré­sze van jelen. A lefüggönyözött, külön fülkék mélyén, az összehúzott függöny lebbenésekor vastag ezres csomókat számolgatnak reszkető kezek. [...] Az egyenruhának annyi változata sehol a vüágon nem található, mint itt. [...] A vén bohémek és a fiatal sa­kálok, [...] szótlanul szemlélik a dühös és elkeseredett lórumpartikat. [...] Itt futot­tak össze az országba délről irányuló lánckereskedelmi forgalom szálai." Decem­ber 13.: „Délelőtt 11-kor a Tisza és a Belvárosi kávéházak kijáratait szuronyos rendőrök zárták le, a rendőrség és a pénzügyigazgatóság kiküldötteiből álló bizott­ság a kormányrendelet értelmében valutarazziát tartott." Mindenkit igazoltattak és a náluk levő idegen állam pénzeit elkobozták. A Tiszában a legnagyobb tétel, 20.015 dollár volt, ami 300 ezer koronát ért. Ezen kívül nagy mennyiségű frank, lei, líra és dinár gyűlt össze. „Nem fért el a bankjegyhalom a pénzügyi titkár előtt levő hatalmas Suhajda 82 dobozban." 82 Suhajda József cukrász dobozáról lehet szó, aki 1910-ben vette át a Trepschitz cukrászdát az Iskola u. 15. sz. alatt. SZN 1910. nov. 27. 8. Fióküzlete a Gróf-palotában, a Takaréktár utcában volt. SZN 1913. szept. 27. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom